Betakarítás után: rekordmennyiség lett Vas megyében búzából

Hosszú hetek, hónapok szárazsága után mintegy 50–100 milliméternyi csapadék hullott a megyében június elején. Akkor a lapunknak nyilatkozó gazdák azt mondták, az utolsó utáni pillanatban érkezett a nagy mennyiségű eső, ami arra talán elég lesz, hogy a már meglévő szemek felteljenek. Bár a hőség miatt a betakarítás minden eddiginél korábban kezdődött, várakozásaik beigazolódni látszanak: búzából 6,7, őszi árpából pedig 6,4 tonnás terményátlagok születtek hektáronként – ez országos szinten is kiemelkedő. 

Viszonyításképpen: őszi búzából Fejér megyében 5,3; Veszprémben 4,6; Zalában 5,5; Heves megyében 3,1; Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2,3; Békésben 3,2 tonnát takarítottak be hektáronként az idén. A Vas megyei hozam értékét mutatja az is, hogy az egyúttal a nyugat-dunántúli termésátlagot is jócskán meghaladja. 

– Még fantasztikusabbak az eredmények a körülmények tükrében – fogalmazott dr. Pusztavámi Márton, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas megyei elnöke. Hatalmas aszály pusztít az Alföldön, de Vas megyében is jóval kevesebb csapadék hullott az átlagosnál: Sárváron 250 milliméternyit regisztráltak összesen az évben. Ez a tavalyinak csaknem fele, pedig már az is negatív rekord volt. További szakmai magyarázattal is szolgált az elnök: a vetésétől a júniusi csapadék megérkezéséig nagyon kínlódott a búza, de amit tudtak, amit lehetett, mindent megadtak a növénynek.

 Ez oda vezetett, hogy megfelelő tőszámmal és megfelelő genetikával, tehát megfelelő terméspotenciálú búzával kezdték meg a tavaszi-nyári szezont. A harmadik tényező, ami a búza hozamát befolyásolja: az ezermagtömeg, ami azt mutatja meg, hogy ezer mag hány gramm. Ez a búza fejlődési fázisának utolsó heteiben dől el, amikor már benne van a megtermékenyült mag, és csak arra vár, hogy növekedjen. Vas megyében éppen ekkor érkezett a csapadék. 

Dr. Pusztavámi Márton kiemelte: az utóbbi négy esztendőben folyamatosan rekordot dönt Vas megye a búzatermést illetően, ez talán azt is bizonyítja, jó szakmai úton járnak. Kiváló eredményt könyvelhetnek el az őszi és a tavaszi árpa, a rozs és a magborsó termésátlagát nézve is. Drámai a helyzet ugyanakkor a repcénél, pedig az időjárás iránti igénye hasonló a búzáéhoz. 

– Az utóbbi hat-hét évben folyamatosan csökken a repce termésátlaga. Ennek oka a kártevők elleni szerek hiánya. Nem tudjuk megvédeni a kivetett repcét – húzta alá az elnök, aki szerint hamarosan a cukorrépához hasonlóan néhány termesztő egzotikus kultúrája marad az őszi káposztarepce.