Egy kőszegi sikertörténet: a Schey-család címmel nyílt kiállítás - A Zsinagógák Hete országos rendezvénysorozathoz csatlakozott az FTI-iASK

Teljes körű felújítás után új funkciókkal, gazdag kulturális programmal nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt Kőszeg páratlan öröksége. A megnyitón Miszlivetz Ferenc, az FTI-iASK főigazgatója Schey Fülöpre emlékezve életének fő vezérmotívumát említette: „ A jótékonyság gyakorlása felér a parancsolatok összességével.” Majd felidézte: szinte napra pontosan 162 éve, 1860. szeptember 6-án került sor az általa alapított és finanszírozott zsinagóga ünnepélyes átadására. Mecénásként ökumenikus módon cselekedett: az egész társadalmat kívánta szolgálni jó cselekedeteivel, de számított is a teljes körű elismerésre. 

Ő volt az első, aki magyarországi zsidóként nemesi rangot szerzett a monarchiában, később lovag, majd koromlai előnévvel báró lett, a kőszegi Takarékpénztár alelnöke, majd elnöke, aki a zsidó temető, a Kőszegi Posztógyár és Gyapjúfonó mellett minden felekezetet befogadó szegényházat is alapított és 1861-ben Kőszegen díszpolgári címet kapott, mondta. – A zsinagóga tanúságtétel a jóról, a tenni akarásról, a tehetségről, a közösségi összetartozásról és persze a holokausztról is, ezért nagy körültekintéssel kell megpróbálnunk megfejteni és továbbadni az üzenetét. Ezt a komplexitást és egyben nyitott szellemiséget képviseli a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete is – jelentette ki, majd arról is beszélt, hogy a Schey-család minden kontinensen élő leszármazottai figyelemmel kísérik a zsinagóga restaurációjának folyamatát. A londoni ágból Kathy Henderson küldött az eseményre üzenetet.

– Van Kőszegen egy épület, amelyik újra kész arra, hogy sorsa legyen – fogalmazott a zsinagógáról köszöntőjében Básthy Béla polgármester. Kijelentését azzal magyarázta: annak idején a háznak, ezzel egy népcsoportnak, a kőszegi zsidóságnak és Kőszeg városának is kisiklott a sorsa, márpedig a ház és a város sorsa össze van kötve. A zsinagóga felújításával Kőszeg is visszatért méltó pályájára.

Miszlivetz professzor végül azt kezdeményezte, hogy az 1896-ban Schey Fülöpről elnevezett, az 1950-es évek elején Zrínyi utcává átnevezett utca kapja vissza eredeti nevét. A polgármester ebben támogatásáról biztosította. A megnyitón közreműködött Sebestyén Ernő hegedűművész. Délután kerekasztal-beszélgetés kezdődött a Zsinagógák múltja, jelene és jövője Magyarországon címmel.