Erőből vitték át, megosztja a társadalmat a Göncz Árpád tér avatása

Nem maradt közéleti visszhang nélkül a Göncz Árpád tér szombati avatója. Már az is sokatmondó, hogy a több mint 6 milliárd forintos adócsalással vádolt Czeglédy Csaba javaslatára került év elején a szombathelyi képviselők elé: nevezzenek el közterületet Göncz Árpádról. Az egykori köztársasági elnök közéleti szerepvállalásaitól kezdve, magas népszerűségén és fordítói munkásságán át számos érv elhangzott amellett, hogy a vasi megyeszékhelyen miért indokolt közterületet elnevezni róla. Így természetesen az is, hogy Antall József korábbi miniszterelnök nevét is viseli egy tér.

„Ebben nincsen konszenzus” – ezt Melega Miklós képviselő (Fidesz-KDNP) mondta ki a javaslat kapcsán kialakult februári közgyűlési vitában, hozzátéve: többen személyesen, e-mailben és telefonon megkeresték azért, hogy hangot adjanak véleményüknek: nem örülnek annak, hogy teret neveznek el Göncz Árpádról. Melega Miklós utalt arra is, hogy az egykori köztársasági elnöknek komoly konfrontációi voltak az akkori legitimen megválasztott Antall-kormánnyal, fellépései pedig sokszor politikai megosztottságot eredményeztek. A KDNP-s képviselő történészként is kifejtette akkor álláspontját, hangsúlyozva: : „(…) nincs meg a kellő történelmi távlat. Ez nagyon-nagyon közelmúlt”. Majd rámutatott: ha a városvezetés áterőlteti a javaslatot, az a megosztottságot növeli a városban.

A városházi ülésteremben sem alakult ki tehát egyetértés a kérdésben, és végül erőből vitte át a javaslatot a baloldali többség, a Fidesz-KDNP frakció tagjai azt nem szavazták meg. A nemzeti érzelmű és jobboldali értékeket képviselő szombathelyi polgárok azonban csak a téravató után érezhetik úgy: Nemény Andrásék döntése nyomán a történelem arcul csapta őket. A Bánó István erdőmérnökről közelmúltban elnevezett közterületen egy kerítésre került az utcanévtábla, míg a belvárosban egy lábakon álló, megállító táblára emlékeztető utcabútorra került a Göncz Árpád tér neve. Bánó Istvánról tudjuk, hogy az egykori igazgató a kámoni arborétumban 1957-ben a forradalom emlékére október 23. dátumát formázva csoportosan ültetett tujákat. 

Az ő neve mögé Szombathely város címere nem került fel, ellentétben Göncz Árpádéval, ami szintén többeket megdöbbentett. Ezek után nem meglepő, hogy a baloldali városvezetés politikai erőfitogtatásként is értelmezhető lépése nem maradt visszhang nélkül. Gyurácz Ferenc publicista közösségi oldalán fogalmazta meg a javaslatot: 2024 után „vissza kell vonni ezt a névadást, ahogy más szélsőségesen magyarellenes politikusok esetében is történt.” Azt, hogy a publicista javaslata politikai táptalajra talál-e, nem tudjuk. De a belvárosi „politikai üzenet” miatt Nemény András és az őt támogató politikai formáció újabb, korábban rá szavazó jobboldali polgárokat veszíthetett támogatói sorából.