Szent Márton örökségéről rendeztek szimpóziumot Szombathelyen - videó, fotók

Kulturális kapcsolattörténeti szempontból óriási jelentőségű, hogy a tours-i püspök, Szent Márton szülőhelye Savaria - mondta bevezetőjében Szommer Ildikó, a Szent Márton Intézet intézményvezetője, a konferencia házigazdája.

Dr. Puskás Tivadar, a Szent Márton Lovagrend Nagymestere, Szombathely és Vas megye díszpolgára felelevenítette, hogy a város - a Szent Márton évben is - sokat dolgozott azon, hogy ha valaki meghallja Szent Márton nevét, ne csak Tours, hanem Savaria, Szombathely is eszébe jusson. Ő volt az első nem vértanú szent, vagyis aki nem a halála, hanem a tettei által lett szent.

Csapláros Andrea, a Savaria MHV Múzeum igazgatója köszöntőjében kiemelte: a szimpózium a savariai Szent Márton kultuszának éltetésére jött létre.

Szent Márton lelki karakteréről és üzenetéről Dr. Pőcze István evangélikus lelkész, a Szent Márton Lovagrend Egyesület elnöke beszélt. Egyebek közt arról, hogy Szent Márton példa lehet számunkra, akik sokszor a materiális javak mentén értékeljük az életünket. Márton igényes szellemi és lelki életet élt. Minden egyes ember pszichoszomatikus, szakrális és szociális lény, az életnek csak egy szelete a fizikai test.

Dr. Kiss Gábor történész, régész, a Szent Márton Intézet munkatársa a Szent Márton templom történetét idézte fel 1638-ig.   

Dr. Zágorhidi Czigány Balázs történész, a vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény vezetője „A szombathelyi Szent Márton templom a domonkosok idején (1638-1950)” témát  dolgozta ki, felhívta a figyelmet arra, hogy a domonkos az első magyar rendtartomány volt, amit Szent Mártonról neveztek el. Már a 17. század közepén minden héten elmondták Szent Márton zsolozsmáját is. Felvették a heti imarendjükbe: kedd volt Szent Domonkos, szerda Szent Márton imanapja.  

-1635-ben kapott a város egy adományt, hogy nem kell királyi adót fizetni, cserébe a Szent Márton napot mindig meg kellett ünnepelni. A domonkosok vitték ezt a hagyományt, amint a szegények gondozását is, a templom mellett ispotályt is építettek számukra a 17. században Batthyány Erzsébet grófnő támogatásával – mondta Zágorhidi Czigány Balázs. – 1931-ben plébánia rangot kapott a kolostor, és továbbra is a domonkosok koordinálták a szegénygondozást. A Szent Márton templom környezete, a kultúrház és a Szent Márton szobor is a domonkosoknak köszönhető. 1938-ra készült el Rumi Rajki István: Szent Márton megkereszteli édesanyját című műve a téren.