Seper Péterné harminc éve végez önkéntes munkát - A nardai táborban az első és az utolsó

Rengeteg erőfeszítést tett a délszláv háborúból menekülők ellátásáért: többször szervezett ausztriai gyűjtést, emellett a szállások kialakítása, az érkezők ellátása az ő feladata volt. A nardai táborban tizenöt éve segít: a tábor működtetésében, a programok megszervezésében hozzáállása példaértékű. A karitász élelmiszermentő programjának egyik legaktívabb tagja. Mindig mosolygós, segítőkész személyisége példaként szolgál.

Tevékenységét meghatározta, hogy a 90-es években Győrvári Edittel és Tuczainé Régvári Mariettával dolgozott Szombathelyen, a Szily János utcai Eölbey-házban, ami akkor a központjuk volt. Narda a szülőfaluja, egy horvát nemzetiségű atya, Anton Kolic gyűjtött sokat a karitász munkához Ausztriából, Grazból betegágyakat kaptak.  

2006-ban kerültem a Püspöki Palotába, a konyhába, de nem csak főztem, hanem takarítottam is, és mindenben segítettem, amiben kellett. 2014-ben onnan mentem nyugdíjba – mesélte Anna. – A nardai táborban a reggeli-ebéd-uzsonna elkészítésében veszek részt, és én vagyok az első, meg az utolsó is a tábori mindennapokban nyolc héten keresztül. Nagy öröm a gyerekekkel együtt lenni, sok szeretetet kapunk tőlük. 
Anna a hétköznapokban rendszeresen élelmiszercsomagot oszt, főleg időseknek és egyedülállóknak, nagycsaládosoknak- jól ismeri őket, tudja, kinek mire van szüksége. Bevásárol, gyógyszert vált ki, gyónási, áldozási időpontot egyeztet, beszélget az idősekkel a problémáikról, amikor meglátogatja őket, és csempész egy kis narancsot, cukrot a csomagjukba, nagyon hálásak érte.