Itt alusszák örök álmukat a Batthyányak - A németújvári Batthyány-kriptában jártunk - fotók

Jövőre lesz ötszáz éve annak, hogy a Batthyány család megtelepedett Vas vármegyében: Batthyány I. Ferenc ugyanis 1524-ben megszerezte a hatalmas németújvári uradalmat, amelynek része volt az Őrség is. Hamarosan a család birtokába jutott a rohonc-szalónaki, és 1605-ben a körmendi uradalom is, így a legnagyobb birtokossá vált a vármegyében. A Batthyányak központjukká Németújvárt tették, amely településről nemesi előnevüket is vették, itt alakították ki temetkezési helyüket. Már a Németújvárt megszerző Batthyány I. Ferenc is ide temetkezett, erre utal vörösmárvány sírköve a templom déli falában. Mellette látható III. Boldizsár fehérmárvány sírköve ugyancsak a falba építve. A németújvári Batthyány-sírbolt a templom és kolostor alatt található, és – igény esetén – a ferencesek mutatják be a látogatóknak. Utolsó felújítása 2013- ban történt. 

A kriptabejárás kapcsán Batthyány-Strattmann László Ödönnel, a család tizedik hercegével egyeztettünk előzetesen, német nyelven. A herceg 52 éves, Bécsben él, nem tud magyarul, gyerekei viszont magyar óvodába, iskolába is jártak. – Családunk ősi, németújvári vára és sírboltja kétségkívül a legfontosabb műemlékeink. Persze mindkettő – különösen a kripta – sokkal többet jelent érzelmileg, hiszen itt nyugszanak őseink. Minden évben összegyűlünk mindenszentek és halottak napján, szentmisén veszünk részt. Imádkozunk a családtagokért, és kérjük Boldog Batthyány László közbenjárását az égieknél. Húsz éve avatták boldoggá Rómában, ezért a családból 80- 90 fővel elutazunk oda ebben az esztendőben – mondta a herceg. A kriptában Móricz Péter történész, Batthyány-kutató kalauzolt bennünket. – Az 1640-es években Batthyány I. Ádám átépíttette a templomot, kolostort hozott létre a ferencesek számára. A templom és a kolostor épülete alatt 1648-ban létrehozta a családi sírboltot. 

A 18. század utolsó harmadában Batthyány József esztergomi érsek az alapító házaspárnak külön kriptarészt alakított ki, itt nyugszik Batthyány I. Ádám és első felesége, Formentini Auróra. Kezdetben a kriptába nemcsak a Batthyány család tagjai temetkeztek, hanem a németújvári ferencesek és más előkelők is. 1830-ban Batthyány Fülöp herceg felújítatta a sírboltot, az idegen családok koporsóit eltávolították, és külön utcai bejáratot készítettek. Vas vármegyei szempontból jelentős, hogy a család itt eltemetett tagjai a vármegye örökös főispánjai voltak. De viseltek nagyobb, országos méltóságokat is, például horvát bán, országbíró, nádor, így a magyar történelem jelentős személyiségei alusszák örök álmukat a kripta mélyén – tudtuk meg a történésztől, aki azt is elmondta, hogy a kripta koporsóinak anyag- és formai változatossága jól tükrözi a temetkezési kultúra változásait az évszázadok folyamán. Az alapító házaspárnak ónkoporsója van, díszes rátétekkel és festéssel. Több koporsót címeres, halálfejes és oroszlánfejes díszítéssel láttak el. A kripta legértékesebb koporsójában a hercegi címet szerző Batthyány Károly nyugszik. A díszes barokk ónkoporsót – ahogy Mária Terézia és Ferenc császár szarkofágjait – Balthazar Ferdinand Moll készítette. 

A hercegi kalap és a marsallbot jelzik a koporsón Batthyány Károly rangját és legmagasabb katonai pozícióját. A 19. századra a fakoporsós temetkezés volt jellemző, de a hercegi ághoz tartozó hat családtag rézkoporsóban nyugszik, köztük Batthyány Fülöp herceg is. A temetkezésnek különleges formája a Batthyány-sírboltban a szívurnás temetés. Ennek során a holttestből a szívet kivették és egy tartóedénybe helyezték, így egy személyt két helyen is el lehetett temetni. Szívurnája van Németújváron Batthyány III. Ádám hercegnek és Batthyány József bíborosnak. Előbbi testét Itáliában, utóbbiét Pozsonyban temették el. Bár a Batthyány család elhunyt tagjainak többsége Németújváron nyugszik, néhányukat máshol – Szabadbattyánban, Polgárdiban és Kehidakustányban – temették el. Batthyány Lajos miniszterelnököt kalandos előzmények után a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra, Batthyány Gusztáv herceg sírja Angliában, Batthyány Kázmér 1849-es külügyminiszter sírja – egy párizsi kitérő után – Siklóson található. – A magyar történelmi főnemesi családok közül ismert az Esterházyak gannai kriptája, a Széchenyiek nagycenki és az Andrássyak tőketerebesi mauzóleuma. Régiségben és a temetkezések számában azonban egyik sem összehasonlítható a németújvári sírbolttal. 

Történészként különleges érzés a koporsók között járni, amelyek a magyar, a vasi, a körmendi történelem meghatározó személyiségeinek földi maradványait rejtik – tette hozzá Móricz Péter. Az egyik utolsó temetés 2016- ban volt a kriptában, amikor gróf Batthyány Lászlót helyezték örök nyugalomra. A gróf gyermekkorát a magyarszecsődi kastélyban töltötte, 1956 után Németújváron lakott. Magyarságára büszke Batthyány családtag volt, akinek a temetési szertartását a magyar himnusz zárta. Dr. Batthyány-Strattmann László hólyagrákja diagnosztizálásáig folyamatosan dolgozott. Utolsó műtétjét 1929. november 7-én végezte Körmenden, a következő évet – 1931. január 22-én bekövetkezett haláláig – a bécsi Löw szanatóriumban töltötte. Hosszú szenvedését gyermekei és felesége enyhítették. 

A hercegorvos így írt a kriptáról 1926-ban naplójában: „A koporsók olyan szépek, békések voltak, virággal gazdagon díszítve, és forró imák szálltak az égre. A kripta ablakán besütött a nap. – Csakugyan, a számomra egykor oly sötét kripta évről évre kedvesebbé válik, és semmi rémes nincs a gondolatban, hogy – Istennek tetsző élet után, adja meg ezt nekem – ott nyugodjam.” Földi maradványait 1957-ben márványkoporsóba helyezték át. Ekkor egy új hercegi kriptarészt alakítottak ki, ahol a hercegorvos leszármazottainak koporsóit helyezték el. A boldoggá avatás után, 2003-ban hamvai a templom oldalfalában kialakított üvegkápolnába, fém ereklyetartó ládába kerültek. Fidelitate et caritate! Hűséggel és szeretettel! – olvasható az üvegfalon, mintegy örök üzenetként az utókornak.