Szemétszállítás: mikor kell fizetni? Az örökös évek óta nem szemetelt ezen az ingatlanon, mégis szerződtek vele

Szerinte egy joghézag miatt alakult ki vita, mivel a szolgáltató szerint az úgynevezett kukaürítési díjat mindenképpen fizetni kell, akkor is, ha az épületben nem lakik senki. Olvasónk egy rövid történetet osztott meg velünk az üggyel kapcsolatban, amelyből kiderült, hogy egy Vas vármegyei településen álló házban az édesanyja élt, akit azonban idős korára való tekintettel felügyelet alá kellett helyezni 2008-tól Szombathelyen. Később az édesanya elhunyt, így a lakóingatlan üresen állt az elmúlt években. 2008-tól tehát nem volt érvényes szerződés egyik szemétszállító céggel sem, a szemetest nem ürítették, mivel az okafogyottá vált. 2021 januárjában azonban érkezett egy szerződéskötési ajánlat az örökös címére, melyben a Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (STKH) tájékoztatta a címzettet arról, hogy a hulladékszállítási díj megfizetése minden ingatlan után kötelező. Erről pedig az önkormányzatok helyi rendelete, valamint a vonatkozó jogszabályok, így egy 2012. évi törvény rendelkezik. 

Lehetőség van ugyan arra, hogy a szolgáltatást egy évre szüneteltesse az ingatlantulajdonos, viszont egy éven túl csak akkor lehetséges ez, ha a tulajdonos éves elszámoló számlákkal bizonyítja, hogy a házban nem lakik senki. A tulajdonos az ajánlatot nem fogadta el, a kukaürítési díjról azonban megérkeztek a csekkek, úgy, hogy a szemetest nem ürítette senki, hiszen az nem is volt. Ráadásul az ingatlan tulajdonosa rendszeresen fizeti a kommunális adót. A panaszos ezután újból tájékoztatta a céget arról, hogy az ingatlan lakatlan, és nem kíván szerződést kötni, de kifogást emelt az ellen is, hogy egy vállalkozás elszámoló számlákat kérjen tőlük, amelyek alapján döntenek arról, hogy az ingatlan lakott-e vagy sem. 

Erről olvasónk tájékoztatta a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t is, ahonnan azt a választ kapta, hogy nem csupán akkor kell fizetni, ha hulladékot szállítanak el, hanem a rendelkezésre állás alapján is. Ezután a társaság kilátásba helyezte a békéltető testület bevonását az ügy rendezése érdekében. 

Olvasónk szerint itt egy joghézag lehet, hiszen a 2012- es törvény az ingatlan használójára és nem a tulajdonosára vonatkozik, a levelezésben pedig a két kifejezés egymás szinonimájaként jelenik meg. A legtöbb önkormányzat pontosan szabályozza a hulladékszállítást, a szóban forgó településen azonban nem, csupán általánosságban tesz megállapítást. További kérdés, hogy az ingatlan tulajdonosára is vonatkozik-e az a békéltető testületi megállapítás, mely szerint „az ingatlan használójának jogszabályi kötelezettsége áll fenn”. Mivel a használó abban az esetben is köteles megfizetni a díjat, ha nem keletkezik hulladék, és szerződés sem jött létre egyik szolgáltatóval sem. 

A problémával megkerestük az STKH hulladékgazdálkodási céget, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy az ingatlantulajdonos és/vagy a használó felelőssége egyetemleges, tehát mindegy, milyen státuszú az ügyfél. – Ez egy közszolgáltatás, ami kötelező – hangsúlyozta levelében a szolgáltató. A nem használt ingatlanokra szüneteltetés kérhető, majd hosszabbítható, ha fogyasztást nem mutató közüzemi számlákat nyújt be az ügyfél. Tehát a szabályok betartásával a tulajdonos mentesül a díjfizetés alól.