Elhivatottság, modernizáció - Borúlátóak az állattenyésztők, mert csökken az ágazat elismertsége

Mintegy 350 hektáron gazdálkodik a Rácz-család Ják határában. A termény nagyobb részéből takarmány lesz, csak a többit értékesítik. Kell az etetnivaló bőven: egyebek mellett 250 marhát, 1000 disznót és több mint 20 lovat tartanak. Miközben beszélgetünk, Rácz Károly végig vezet a birtokon: szavak nélkül kommunikál az állatokkal, értik és érzik egymást. - Az ember évezredek óta összenőtt az állattal, csak mára eltolódott a viszony: sokan kutyát, macskát tartanak – mondja Rácz Károly, ki gyermekkora óta ehhez az életformába szokott, de úgy érzi: aki egyszer belekezdtet, annak muszáj tovább csinálnia. A legmodernebb berendezések mellet is szükségük van az állatoknak az emberi felügyeletre, csak egy példa a közelmúltból: szilveszter éjszakáján eldugult a fejőrobot rendszere, amíg ki nem pucoltra éjjel fél háromkor, sorba álltak a tehenek. 

Korábban fele-fele volt az állat- és a növénytermesztés aránya az agráriumon belül, ma ez inkább 70-30 százalék az utóbbi javára. Egyre kevesebb szó esik az állattenyésztésről, mintha nem is lenne szükség a munkákra - ezt már mint a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének elnöke mondja. Hozzáteszi: évek óta megfigyelhető ez a tendencia, de a tavalyi esztendőben, a takarmányárak drasztikus áremelkedése miatt csúcsosodott ki.  

Gyermekkoromban egy tojásért egy gombóc fagyit adtak, egy liter tej pedig öt gombócot ért. Ma egy tojás 100, a gombóc fagyi 400 forintba kerül. A tej felvásárlási ára 200-250 forint literenként. Ki lehet számolni a különbséget... - ad szemléletes példát.  

Az árak nem tükrözik a befektetett munkát, Rácz Károly szerint nem véletlenül borulátóak az állattenyésztők, és ezen csak a különböző támogatások is csak részben tudnak segíteni. Abba azonban biztos: aki állatot akar tartani, haladnia kell a korral. A fejőrobot például nem csak a személyes jelenlétet váltja ki: a leggondosabb gazdánál is precízebb, hiszen az első cseppből megállapítja, ha gond van a tejjel. Jelzi azt is, ha a tőgy gyulladt, vagy a tehén nem adja meg az elvárt mennyiségét a tejből. 

A Rácz-gazdaság azon kevés helyek egyike, ahol megvalósul a “szántóföldtől az asztalig” szlogen. Rácz Károly meséli: GMO-mentes-takarmányt használnak, az adalékanyagok közül csak a hagyományos kiegészítőket használják és még a trágyát is visszaforgatják a földbe. Az újabb trendek és irányzatok térhódítása mellett azonban joggal adódik a kérdés: meddig lesz szükség ezekre a termékekre. - Pedig mindenevőnek teremtett bennünket a Jóisten - teszi hozzá Rácz Károly. Innen nézve még érthetőbb a borúlátottság.