Szombathelyen több helyen is láthatók Lukács-Biró Dorottya monumentális alkotásai

Szombathelyen több helyen, kávézóban, irodaházban is láthatók Lukács-Biró Dorottya festményei. Tavaly szeptemberben Sében volt egy különleges tárlata: a művelődési ház plafonjáról lógatták be a negyven monumentális nagyságú festményt, legutóbb pedig Nagykanizsán volt látható a kiállítása. 

- Az érzelmek irányítják a művészetemet – vall felfogásáról Lukács-Biró Dorottya. – A képek személyes témákból erednek. A célom az, hogy a művészet, a festményeim által az emberek megtalálják, az arcokba belelássák önmagukat. A formaválasztás sem véletlen: a vásznak hatalmasak, egy méterszer másfél méteresek. 

Lukács-Biró Dorottya azt mondja, mindig is festő szeretett volna lenne, de szülei hatására - „legyen egy polgári szakmád is” - elvégezte a grazi Karl Franzens Egyetem művészettörténész-régész szakát. Az első kiállítását az egyetemen rendezték. Tehetségére már a szombathelyi Reguly-iskolában is felfigyeltek, igaz, akkoriban hobbiszinten rajzolt, ma pedig már termékeny alkotónak számít, éves szinten kétszáz művet készít el. Csupán néhányat hagy meg saját tulajdonban, a többit értékesíti. - Minél több festmény készül, annál nagyobb az esély arra, hogy ezerből vagy tízezerből az egyik igazán különleges lehet – folytatta. – A portréfestéshez sok gyakorlásra van szükség. Egyre több és nehezebb technikával kísérleteztem és sosem voltam elégedett az eredménnyel. Végül az akrilnál kötöttem ki. Gyakran mondogatták nekem, hogy a művészetből nem lehet megélni. Munkáimmal ezt szeretném megcáfolni.