75 éve rendezték meg az első vasi bábtalálkozót - Majd a bábjátszó tanfolyammal kezdetét vette a vasi bábozás története - fotók

1948-ban olyannyira sikeres volt az első vasi bábtalálkozó, hogy az akkor megalakult Bábjátékosok Egyesülete megyei titkársága bábjátszó tanfolyamot is rendezett ugyanazon év augusztusában. Hozzá kell tenni, hogy Kaposvár után ez volt az országban a második ilyen képzés. És volt is rá igény, hiszen a sok kezdő, de lelkes pedagógus igényelte a szakmai segítséget. Már az első bábtalálkozón úgy határoztak, hogy a tanfolyam vezetésére Rév Istvánt, az európai hírű bábjátékost, a Nemzeti Bábszínház egykori igazgatóját kérik fel. Végül az önköltséges tanfolyamra nem kevesebb, mint 9 szombathelyi és 18 Vas megyei hallgató jelentkezett. Rajtuk kívül a megyehatáron túlról hárman Zalából, ketten Miskolcról, egy résztvevő pedig Fejér megyéből érkezett. 

Az első, történelmi jelentőségű vasi tanfolyam hatnapos volt, ez idő alatt a képzés felölelte a bábjátszásra vonatkozó összes elméleti és gyakorlati tudnivalókat. A hallgatóknak a kapott szabásminta alapján el kellett készíteniük a bábukat és két népmesét kellett feldolgozniuk a bemutató napjáig. A tanfolyam egész anyagát többszáz rajz, színes terv és fénykép illusztrálta Rév István táblai rajzain kívül. Az első bábtanfolyam záróvizsgája után mind a 33-an átvehették a működésre jogosító bizonyítványukat. Lényeglében a vasi bábjátszás fellendülését ettől kezdve számíthatjuk. Ugyan voltak már az azt megelőző időben is működő csoportok, mint például a jáki, a kőszegi, a vasvári, a vépi és a szombathelyi, ám ezt követően megyeszerte sorra alakultak újabbnál újabb együttesek is. 

A teljesség igénye nélkül a legjelentősebbek: Toronyban felnőtt pedagógus csoport létesült Hatos Ferenc vezetésével. Ők az egész estés darabjaikkal népszerűsítették a bábjátszás nevelő erejét. Ugyancsak pedagógus bábegyüttest hoztak létre Rábapatyon Tóth Vince irányításával, ők a vasi bábjátszók közül elsőként szereztek országos hírnevet. 

Időközben Perlaki Ernő módszertani könyvet írt a bábjátszásról, ezen mű gyakorlati megvalósítói között meg lehet említeni a csepregi Fillinger Annát, a körmendi Madáchy Károlyt, vagy éppen a vasvári Kelemen Józsefet, akinek bábelőadásai nem csak a saját településükön váltak népszerűvé. 

Rendszeres bábjátékos-képzés is folyt a megyében. A kőszegi tanítóképző mellett a répceszentgyörgyi paraszt-dolgozók tanítóképzőjében is tartottak ilyen jellegű oktatást. A szombathelyi tanítóképzőben is működött a fakultatív bábvezető-képzés, azonban csak pár évig. Ezen képzések megszűnésével jó pár évig nagy hiány áll be a vasi bábszínjátszás életében. 

Egészen az 1960-as évek közepéig, amikor is bábszakkör vezetők képzését Vas megyében is már népművelési tanácsadó vette át önálló szakreferenssel. Ezzel a vasi bábmozgalom újabb lendületet kapott, 1966-ra pedig egy újabb nagy megyei seregszemlére kerülhetett sor. 1966. május 29-én, a gyermekmapon tartották az I. Vasi Bábfesztivált, amelyen az 1948-as gyakorlati kezdeményezéshez hasonlóan több bemutatót is tartottak. Az Ady Endre Művelődési Otthonban egész nap nem kevesebb, mint a tíz szombathelyi bábegyüttes mellett Bérbaltavár, Csepreg, Csörötnek, Körmend, Kőszeg, Répcelak, Táplánszentkereszt, Vasvár és Vép társulatai is felléptek. 1968-ben, a II. Vasi Bábfesztiválon azonban már csak 12 csoport előadását láthatta a népes gyereksereg. Érdemes itt megemlíteni a kőszegi Vida Árpádnét, de újabb együttesek is megjelentek: Csákánydoroszló (Szalai János), Ivánc (Tóth Magdolna), Rábapaty és Sárvár (Tóth Vincéné), Őriszentpéter (Molnár Imréné), a szombathelyi Hámán Kató iskola (Hargitai Viktória), a Dózsa György iskola (Papp Józsefné) és az Úttörőház (Pintér Borbála vezetésével).  

A következő vasi bábtalálkozó jelentőségét az adta, hogy az addigi fesztiválokon még hiányoztak a felnőtt csoportok. Ezúttal viszont új színt hozott Németh Kálmánné vezette óvónői bábcsoport, valamint a Szabó László és Tóth Vincéné irányításával bemutatkozó felnőtt együttes. 

Ezt követően a rendszeres nyári velemi tanfolyamok és bábműhely mellett a televízió is sokat segített a vasi bábmozgalom fellendülésében. Többek között a „Játsszunk Bábszínházat!" és a Ki mit tud? versenyei segítették az új lelkes csoportok előretörését. Csákánydoroszló és Csepreg után Ölbő (Bárdosi Balázsné), valamint Szentgotthárd (Horváth Béláné) csoportjai értek el országos sikert (Aranyparaván-díj), majd a békéscsabai és salgótarjáni fesztiválokon is siker övezte munkájukat, színjátszásukat. A hetvenes évek elejétől sokat segített az óvodai bábjátszás fellendülésében az is, hogy az Entzbruder Dezső Szakközépiskola óvónői tagozatán elindult a rendszeres bábjátékos képzés. Az első évfolyam 1972-ben kapott ilyen jellegű képzést. 

Mi több az 1970-es években már rendszeresen, évente rendezték meg a vasi bábtalálkozót, amelynek Szentgotthárd adott otthont. Itt mutatkoztak be a megye legjobb csoportjai. A kis községek méltó versenytársai lettek a városi csoportoknak, Csényén Nagy Márta vezetésével, Vasasszonyfán Erdei Gáborné irányításával. De Szombathelyen is nagy kedvet kaptak a bábosok: a legsikeresebben a Bolyai gyakorló iskola bábosai (dr. Gautier Barnáné) és a Petőfi iskola szakköre (Békefi Antalné) szerepelt. Ráadásul 1977-ben ismét lett felnőtt bábcsoportja a megyének, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ Mesebolt Bábegyüttese, amely 45 éve az I. Pedagógus Bábtalálkozón mutatkozott be Szolnokon. 

1978-ban nem csak a Mesebolt Bábszínház megjelenése adott lendületet a vasi mozgalomnak, hanem a vasi bábjátszás első 30 éves múltját prezentáló megyei bábkiállítás is, amelyet a művelődési és Sportház galériáján rendeztek meg. Ehhez hasonló nagyszabású bábbemutató addig még nem volt a megyében, sőt országos szinten is nagy ritkán. A beküldött gazdag anyagot a Népművelési Intézet szakelőadója zsűrizte. A kiállítást Gazdag Erzsi, József Attila-díjas költő nyitotta meg. A tárlat felölelte a bábuknak minden fajtáját, a sík, pálcás, termény, botos és kesztyűs bábukon át a marionettig. A kísérővel érkező csoportok a hangos tárlatvezetést is igénybe vehették. Akkoriban érdekes kiegészítő program volt a képmagnós vetítés, amelyen az utóbbi évek legsikeresebb vasi bábelőadásait láthatták az érdeklődők. A kiállítás megnyitásának napján alkalmi postahivatal is működött a Művelődési és Sportházban elsőnapos különleges bélyegzővel.