Virágvasárnap: Borulj le a kereszt alatt!

Virágvasárnap Jézus dicsőséges jeruzsálemi bevonulására emlékeztet. A szamárháton érkező király elé szórt pálmaágak miatt több nyelvben is pálmaünnepnek nevezik ezt a napot, Magyarországon a virág szó került a nevébe. A szombathelyi székesegyházban a nemrégiben alakult Brenner-kórus énekével kezdődött a virágvasárnapi szentmise, majd dr. Székely János megyés püspök szólt a hívekhez. – Szívünket a nagyböjt eleje óta készítjük elő bűnbánattal és jócselekedetekkel. Ma azért gyűltünk össze, hogy az egész egyházzal együtt lélekben előre átéljük Urunk húsvéti misztériumát, vagyis szenvedését és feltámadását, ő ugyanis ezt a misztériumot akarta beteljesíteni, amikor felment Jeruzsálembe. Szívünk élő hitével és odaadásával emlékezzünk meg erről az üdvösségszerző bevonulásról, lépjünk mi is az Úr nyomába, hogy amint kegyelméből társai vagyunk a kereszthordásban, ugyanúgy feltámadásának és örök életének is részesei lehessünk – fogalmazott.

A körmendi református templomban Szabadi István esperes Lukács evangéliumából idézett: „Bár felismerted volna ezen a napon te is a békességre vezető utat! De most már el van rejtve a szemeid elől.” – Virágvasárnappal kezdődik a nagyhét, amikor a világmegváltás nagy dolgai történtek több, mint kétezer évvel ezelőtt. Jézus földi élete során többször is volt Jeruzsálemben, virágvasárnapi bevonulás azonban csak egyszer történt. Ez a bevonulás komoly jele volt az ő isteni küldetésének. Jézus többször bizonyította, hogy ő a Messiás, hirdette az Isten Igéjét, csodákat tett, egy szavával elűzte a gonoszt. De az ember sokszor elfelejti ezt: amikor jól megy sora, eltávolodik Istentől. De ő figyelmeztet, amikor azt mondja: „Ha pedig fenyítés nélkül valók vagytok, melyben mindenek részesültek, akkor korcsok vagytok és nem fiak” – tette hozzá. Így zárta szavait: – Ma még lehet, ma még szabad, borulj le a kereszt alatt! Meg kell térni, el kell kezdeni a szolgálatot, különben nem lesz az embernek békessége.