110 éves ötlet a Szajki tavak létrehozása - fotók

Ugyan az elmúlt évtizedekben más-más néven illették, de mindig is a kikapcsolódást jelentette annak a láncszerűen összefüggő tavaknak az együttese, amelyet eredetileg 1912-ben álmodtak meg, majd végérvényesen az 1930-as évek elején hoztak létre. A természet lágy ölén ma már nem csak a Szajki tavak, hanem a köréjük épült üdülőkörzet is a turisták, a kirándulni vágyók és a strandolók közkedvelt célállomása. De hogyan is jött létre a mesterséges tórendszer, illetve az üdülőkörzet mikor kezdett kiépülni? Ez gyűjtöttük össze. A 19. század előtt eredetileg csak két természetes tó létezett a Hosszúpereszteg és Mikosszéplak közötti területen. Mivel az egyik magasabban, a másik pedig alacsonyabban helyezkedett el, a kettő között egy malmot is üzemeltettek.

Az első híradás a Szajki tavakról több mint 110 éve látott napvilágot: 1912. november 12-én a Vasvármegyében az alábbi rövidhírt lehetett olvasni: „Egy tízholdnyi területen, a szajki erdőben halastavat létesít Erdődy Sándor gróf és Zierer Antal endrédi nagybirtokos. Öt hold a grófé és öt hold Ziereré.” A halastó létrehozásának munkálatait mire elkezdhették volna, kitört az első háború, ami keresztülhúzta a gróf számításait. Végül az összefüggő tórendszer kialakítására további húsz évet kellett várni, amikor is a vármegye engedélyt adott a tervek megvalósításához. 

Ennek eredményeképpen az Erdődy és a Zierer uradalmak közösen foghattak hozzá a tíz egymásba folyó tó előkészítő munkálataihoz. Mélyítésről volt szó, hiszen a Szajki tavak mesterséges képződmények, az Endréd és Gecseny környékén eredő Csörgető-ér vizét duzzasztották fel, és ez táplálta a ma már tizenegy részből láncszerűen összefüggő tavakat. Az eredeti ötlet eleve az volt, hogy az egyes vízfelületeket különböző funkciókkal lássák el.

A nagyrészt halászati célokat szolgáló tórendszer teljes területe az elkészülte után mintegy 35 hektár lett. A tavak átlagos mélysége másfél méteres volt, de volt olyan rész, ahol a három métert is meghaladta. P. Kovács Imre Hosszúpereszteg kilenc évszázada című helytörténeti művében külön fejezetben említi a tavat. Az írónak volt szerencséje még olyan idős embereket meginterjúvolnia, akik nem csupán a gátak, zsilipek építésében, illetve a földmunkálatokban vettek részt, hanem korábban ide jártak kaszálni. Tudniillik a Csörgető-ér partjain dúsan nőtt a fű, különösen jó széna termett itt a jószágoknak. 

Dr. Fogarasi László Legkisebb kis tavaink című könyve is remek adalék a Szajki tavak adatainak megismeréséhez. Az 1980-as évek elején megjelent írás ugyancsak külön fejezetben foglalkozik a Hosszúpereszteghez közel eső tórendszerről. A halastavak a Zalavég határában lévő II-es számú tótól déli irányban folynak le: vizük Batyk közelében éri el a Zala folyót. A tavak szinte ontották magukból a finomabbnál finomabb halakat, amelyek elsősorban a vasi és a zalai piacokon kötöttek ki.

De kezdetben mit is jelentett a tavas grófi birtok a hosszúperesztegieknek? A válasz tömör és velős: semmit! Ugyanis a tavak vízében egyáltalán nem fürödhettek, az erdőket sem járhatták. Mint ahogy P. Kovács Imre is megemlítette: legfeljebb a helybeli intelligencia mártózhatott meg a hűs habokban. A nyári forróságban hűsölni vágyó hosszúperesztegi gyerekek számára így nem maradt más lehetőség, mint a felső határban lévő Nagyvölgyben a Kiskeri tó. Ez a tó azonban csakhamar kiszáradt, így nem lehetett évtizedeken át alternatívaként számolni vele.

A nyilvánosság felé való nyitásra egészen a hatvanas évek végéig kellett várni. Akkor a megyei tanács segítségével a tavak közelében parkerdővé alakították az erdő egy részét. A tavakból mindösszesen hat a helyi termelőszövetkezet kezelésébe került, majd a községi tanács kezdte hasznosítani.

Ugyanekkor született meg az a határozat, amely szerint az egyik tavat stranddá kívánták alakítani. A többit pedig átadták a horgászoknak. 1969-ben parcellázták fel a területet, és elkezdték értékesíteni a több mint 100 telket. Lényegében az 1970-es évek elején vált pihenő-, üdülőhellyé. Mindehhez elengedhetetlen volt a villany kivezetése, illetve vezetékes vízzel és csatornával való ellátása. Az akkori árakhoz viszonyítva nagyon olcsón hozzá lehetett jutni egy-egy telekhez, rengeteg szombathelyi látott fantáziát a tóparti pihenőhely felépítésében. De nem csak az üdülőházak kezdtek gombamódra szaporodni, rendre épültek fel a vendéglők, boltok, elárusító helyek. Kempinget is létesítettek, végérvényesen ezzel vált keresett, népszerű üdülőhellyé Szajk.

A kilencvenes évekre az üdülőtelep gazdája az önkormányzat lett, amely igyekezett megfelelni a tisztes szerepnek. Vállalkozókat kerestek, akikkel együtt próbálták megteremteni a pihenés, az üdülés igényes feltételeit. A strandot és a kempinget is bérbe adták, valamint megépítették a kempinghez a szükséges kiszolgáló helyiségeket. Időközben horgászegyletet is alapítottak a tavakon való horgászat szervezése, felügyelete érdekében. Az üdülőtulajdonosok pedig alapítványt hoztak létre a szajki tavakért, ugyanis sok tennivaló volt még. A tavak egyre jobban eliszaposodtak, a strand vizét és a tó medrét tisztítani kellett, korszerűsíteni az utakat.

Majd 1992-ben újabb telkeket értékesítettek a strand közvetlen közelében, valóságos kis üdülőfaluvá változott Szajk. Ide nem csak vasi (szombathelyi, celldömölki), hanem soproni és zalaegerszegi üdülni vágyók is építettek – az összkomfortosnál is jobban felszerelt - hétvégi házakat. Időközben a „jegyzett" idegenforgalmi helyre a telefonhálózatot is kivezették, a vendéglátás kifogástalanná vált, az ABC-boltban pedig már szinte mindent meg lehetett kapni.

A strand népszerűsége egyre csak nőtt, éppen ezért a fiatalok megnyerésére diszkót is nyitottak. A megye iskoláinak kedvelt kirándulóhelyévé vált, rendre szerveztek ide kirándulásokat, nem csak strandidőben.

Ami pedig a halastavakat illeti, néhányat horgászatra jelöltek ki, a többiben pedig a haltenyésztés volt a cél. Pecázásra napjainkban négy tónál van lehetőség. A legnagyobb eséllyel ponty, keszeg, kárász, amur, csuka és tokhal akadhat horogra.