Eredményekről, jövőről a három évtized után - A horgászat nem férfisport, gyerekek, hölgyek is űzik

A szervezett horgászközösség létrejöttének története a valóságban korábbra tehető, mint három évtized: kezdetben a horgászegyesületek az 1946-ban megalakult Magyar Országos Horgászszövetséghez tartoztak. Az 50-es évek végén aztán sorra alakultak a területi szövetségek, köztük a Mohosz. – Az országos szövetség közgyűlése a rendszerváltást követően úgy gondolta, az alulról felfele építkezés a célszerűbb. Így a horgászszövetség alapjaiban átrendeződött, és többek között 1993. május 13-án létrejött a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége. A megalapítást követően az elnökség többször változott. 2013-tól Seregi Miklós elnök úr és jómagam ügyvezető elnökként vezetjük a szövetséget a kollégáink segítségével – idézi fel az előzményeket Puskás Norbert, aki az elmúlt tíz évben végzett közös munka eredményeként kiemeli: 

– A legkedveltebb vasi horgásztavak megújultak, kiépült a mai kor követelményeinek megfelelő vízparti infrastruktúra. Több ízben bővült és megújult a szövetség központi épülete is. Egy évtized alatt mintegy 500 millió forintot meghaladó vagyonnal gazdagodott közhasznú szövetségünk. Ami ennél is sokkal fontosabb, hogy sikerült tizenkétezer főre, azaz közel háromszorosára növelnünk a 28 tagegyesületünkben horgászók számát – fűzte hozzá, majd így folytatta: – Jó érzés látni, hogy a kiépített padoknak, asztaloknak, pihenőhelyeknek, játszótereknek köszönhetően egyre több horgász a családjával együtt látogat ki a vasi vizekhez, és a fiatalok hamar megismerkednek a horgászattal. A mai technikai kütyük világában a vasi vizek partjára évente közel 1900 gyermek vált engedélyt, ami szintén háromszorosa a tíz évvel ezelőtti gyermeklétszámnak. Hisszük és valljuk, hogy a horgászattal generációkat hozunk össze – a mai rohanó világunkban egyre kevesebb idő jut egymásra, és a horgászat az a hobbi, amit sokszor családon belül több generáció is űz, és napjainkra már a hölgyek körében is nagyon népszerű szabadidős tevékenység. 

Minden vízterület fejlesztése fontos számunkra, de azért egy titkot elárulhatok, hogy szívemhez a gerskaráti Sárvíz-tó áll legközelebb, mert ott ismerkedtem meg feleségemmel, Ancsával egy horgásztábor ideje alatt, és idén tíz éve, hogy ott, e tó partján volt az esküvőnk polgári része. A jövőbeni tervek között említi a Döröskei-tó környezetének felújítását a Magyar Országos Horgászszövetséggel közösen, és hasonlóan nagy kihívás a Rába folyó több holtágának élőhelyfejlesztése, de horgásztavakból is még van megújításra szoruló. – Stratégiai célunk a következő 30 évre lényegében változatlan: a szövetség arra törekszik, hogy a kezelésében lévő vízterületek természeti értékeit megóvja, fejlessze, bővítse, és növelje ismeretségét hazánkban és külföldön. Azon dolgozunk, hogy a vasi horgászvizeink kedvelt és sokak számára elérhető, halban gazdag sporthorgászhelyszínekké váljanak, ezáltal kellemes, kulturált kikapcsolódást nyújtsanak minden horgásztársnak – fogalmaz Puskás Norbert ügyvezető elnök, aki ha szabadidejében teheti, mostanában már lányaival jár horgászni az Abért-tavakhoz.