Jó reggelt, Vas vármegye

„Aki panaszkodik a melegre, kérem ültessen egy fát! Köszönöm a bolygó nevében” – a közösségi médiában napok óta fel-feltűnik ez a bejegyzés. A rövid, de lényegre törő szöveg megfogalmazói méltán bíznak abban: amikor a terek katlanszerű forrósága megcsap, a beton melegét cipőn keresztül is érezzük, jobban átmegy az üzenetük. Vagyis az, amit szinte már unos-untalan ismételgetünk, szájbarágósan hangsúlyozunk: mit jelent, milyen előnyökkel jár egy terebélyes fa árnyéka. A kánikulában önkéntelenül is keressük – mit keressük –, vadásszuk(!) a hűsebb helyeket. Fokokban mérhető, közérzetünkben érezhető a változás, amit egy-egy lombkorona alatt tapasztalunk. Képzeljük el, ha mindenki komolyan venné a „felszólítást”: talán egy új erdő is születhetne vármegyénkben.