Köcski hagymaföldről az ajkai szülészetre - ritkaságnak számító zöldségeket termesztenek

- Édesapán Braunstein Tibor egész életét mezőgazdaságban, az egykori Állami Gazdaságban dolgozta le – kezdte Braunstein Attila, akit a köcski családi gazdaságukban kerestük fel. – Amikor tehettük, testvéremmel, Tiborral mindig vele voltunk. Talán innen jött a föld, a gépek szeretete. Emlékszem, az első traktort, ami egy MTZ volt, árverésen vásárolták meg szüleim. Mondván jó szolgálatot tesz a háztáji földön. Aztán úgy alakult, hogy öcsémmel 2012-ben, részt vettünk a fiatal gazdálkodók pályázatán. Innen indult a mi közös történetünk. 

A köcski családi gazdaságban eleinte kizárólag gabonával foglalkoztak. Igaz, az otthoni kiskertben megtermett zöldséget az ismerősök, vagy az akkor még gyárban dolgozó Braunsteinné Anikó a munkatársai megvásárolták. 

- Fél évtizede szintet léptünk, és nagy területen kezdtünk el foglalkozni az olyan ritkaságnak számító zöldségekkel, mint a hagyma, a fokhagyma, a borsó, az édesburgonya, vagy más nevén a batáta – folytatta Braunstein Attila. – Az elején mindent saját magunk tapasztaltuk meg. Először a falu egyik végébe, a következőben Köcsk központja mellett, a harmadik esztendőben pedig a másik végébe tettünk zöldségeket. A minőséggel és a mennyiséggel is megvoltunk elégedve, így nyugodtan állapítottuk meg, jó a köcski föld. A hármas tagolásnak köszönhetően a vetésforgó is létrejött. Mára már kialakult egy biztos vevőkörünk, sokan jelentkeznek nálunk a háznál, de szállítunk éttermekbe, lángosozóknak is. Vannak vevők más megyéből is, így vittünk szállítmányt Siófokra és Kaposvárra is. 

A családi gazdaságban összesen 51 hektárnyi földet művelnek. Az árpa, búza, kukorica mellett mind nagyobb helyett követelnek maguknak a zöldségek. A testvérek bérmunkát is vállalnak, a napokban silózni voltak éppen.  

Szóba kerülnek a tervek. Jó lenne egy saját kombájn, így betakarításkor nem lennének másokra utalva. A tárolókat is jó lenne bővíteni, hiszen így még több zöldséget tudnának termeszteni.  

- A zöldségeknél nem használunk vegyszert, ez az alapelvünk – teszi hozzá Braunstein Attila. – Igyekszünk minél inkább biogazdálkodást folytatni. Ennek jegyében visszaszorítottuk a műtrágyafelhasználást. Komposztálunk és marhatrágyázzuk a földjeinket. A gondos odafigyelés meghozza az eredményt. Idén egy hektáron közel 12 tonna hagyma termett. Igaz, a mezőgazdaságot jól lehet gépiesíteni, de a kézierőt nem lehet pótolni. A zöldséget vetését, kapálását, kiszedését és kézzel végezzük. Az öntözőrendszert is saját magunk alakítottuk ki. 

A közösségi médiában a saját oldalukon, illetve több csoportban rendszeresen hírt adnak arról, éppen milyen munkát végeznek. Ennek is megvan a praktikus oka. 

- Az utókor számára igyekszünk mindent, fotókkal, videóval dokumentálni – érkezik az indoklás. – Másrészt, a tőlünk távol lévő vevőink számra is szeretnénk bemutatni az adott munkafázisokat. Így biztosak lehetnek benne, hogy valóban azt kapják, amit megrendeltek.  

Végezetül egy igazán személyes történetet is megtudtunk Braunstein Attilától. – A múlt héten édesapámmal éppen hagymát szedtük, amikor megszólalt telefonom – meséli Braunstein Attila. – Az ajkai kórházból hívtak, hogy siessek, mert bármelyik pillanatban megszülethet a kislányom. Hátrahagytam mindent, és mire beértem, már a kezemben is tarthattam Karolinát. Kedden jöhettek haza, az anya és a kislányom is jól van! Az egyéves Attila fiam is sokat van velünk kint a gazdaságban. Csakúgy, mint annak idején mi. Bízom benne, ők is követnek majd bennünket ezen nehézségekkel teli, de összességében szép pályán, amit úgy neveznek, mezőgazdaság.