Vas vármegye határai egykor és most - A történelmi Vas vármegye területének jelentős részét csatolták el

A vármegyék közötti belső határok kisebb módosítása a régebbi időkben is előfordult. Kuriózumnak számított például az, hogy amíg Léka falu Vas vármegye része volt, a lékai vár Sopron vármegyéhez tartozott. Ezt 1882-ben rendezték, a vár is Vashoz került. Az első világháború utáni új államhatárok meghúzása a közlekedési hálózatot is érintette. Előfordultak olyan, különlegesnek mondható esetek is, amikor a határvonal országút közepén vezetett. Ilyen volt például Rábafüzestől északra, a Rábakeresztúrtól (Heiligenkreuz) Felsőmedves (Kleinmürbisch) felé vezető út, amelyik két burgenlandi települést kötött össze. Ugyanez volt a helyzet egy Nagymedveshez (Grossmürbisch) közeli útszakasznál is. Ezek az aszfaltos utak az ötvenes évektől a rendszerváltásig a műszaki zár miatt Magyarország felől megközelíthetetlenek voltak, gyakorlatilag csak az osztrákok használhatták azokat. Tábla figyelmeztetett: „Achtung! Staatsgrenze Wegmitte” (Figyelem! Államhatár az út közepén). 

Ha megnézzük a száz évvel ezelőtti és a mai megyehatárokat, azt látjuk, hogy nem egyeznek teljesen. Az első világháború után is voltak kisebb-nagyobb változások. Ha időrendi sorrendben haladunk, akkor először azt kell megemlítenünk, hogy 1939-ben a megye területe közel 40 katasztrális holddal nagyobb lett. A Veszprém megyei Nagykamond és Kiskamond területéből csatoltak át réteket és legelőket a vasi Karakóhoz, illetve Kemenespálfához. Itt az eredeti határt a Marcal folyó szabályozatlan természetes medre jelentette. Miután elkészült a nyílegyenes Marcal-csatorna, az attól nyugatra eső határrész Kamond felől nehezen megközelíthetővé vált. Egy 1943 októberében kelt belügyminisztériumi határozat arról rendelkezett, hogy 1944. január 1-jei hatállyal Hervadtfát – a korabeli hivatalos szóhasználattal élve – „át kell kebelezni” Nagytilajhoz. Ez a település valaha önálló volt, de az 1800- as évek második felében már a zalai Szepetkhez (ma: Pókaszepetk) tartozott. 

Hervadtfán 1913-ban 80 lakost írtak össze. Az átcsatolásnak praktikus okai voltak. A falu szinte egybeépült Tilajjal, Szepetk viszont nyolc kilométernyi távolságra van. 1950 a nagy közigazgatási átszervezés éve volt. A megyerendszer maradt, de azt szovjet mintára alakították át. Győr-Sopron megyéből akkor 16 települést – köztük Csepreget, Büköt, Horvátzsidányt és Simaságot – csatoltak át Vashoz. Vas megyéből kilenc falu került át máshová, Kemenesszentpéter Győr-Sopron megyéhez, Egyházaskesző, Kemeneshőgyész, Magyargencs és Várkesző Veszprém megyéhez, Déneslak, Egervár, Gősfa és Vasboldogasszony pedig Zalához. A katolikus egyházszervezet nem vette át a változásokat. A korábban Sopron megyéhez tartozó vasi falvak jelenleg is a győri püspökséghez tartoznak. Volt még egy változás, amiről annak idején alig jelent meg hír. 

1973-ban Métneket csatolták Zalához. Ennek az Őrség határán lévő „külterületi lakott helynek” akkor még több tucat lakója volt. Története az 1300- as évekig visszavezethető. A veleméri plébániához tartozott, egy időben „kettős” faluként (Kismétnek, Nagymétnek) szerepelt a forrásokban, de aztán major lett belőle. 1973-ig Gödörháza területéhez tartozott. (Ez utóbbi település 1978-tól Magyarszombatfához tartozik.) Vas vármegye területe 1923- ban 3284 négyzetkilométer volt, jelenleg pedig 3336 négyzetkilométer. Az átcsatolások következtében a megye hozzávetőlegesen 50 négyzetkilométerrel lett nagyobb.