Séta védett sírok között a régi temetőben - fotók

A közelmúltban született megállapodás arról, hogy szentgotthárdi civil szervezetek, intézmények, hivatalok örökbe fogadják - ezzel együtt gondozzák - a város védett sírjait. Horváth Zsuzsanna, a Szentgotthárdi Honismereti Klub tagja is utalt előadásában erre a remek kezdeményezésre, amely példaértékű és országosan is egyedülálló.

A séta elején elhangzott: a régi temetőt 1930-ban nyitották meg, miután a belvároshoz közeli kápolna sírkertje megtelt és bezárták.

A temetőséta résztvevői elsőként hét ciszterci szerzetes - Majtényi Erik Gyula, Unger Román Mihály, Kassuba Domokos János, Szántó Kamill Ferenc, Berger Máté István, Saád Henrik Jakab és Légár Hugó Gusztáv - síremlékét tekintették meg. A bejárás során elhangzott, hogy a monumentális alkotás készítője ismeretlen. A síremlék közepén Jézus Krisztus feltámadását ábrázoló szoborcsoport látható, két oldalán a ciszterciek két igen tisztelt szentjével, Szent Benedekkel és Szent Bernáttal. A középső részen a magyarországi ciszterciek címere: egyenlő szárú kereszt az őrködő darumadár képével. A fél lábon álló madár felemelt lábának ujjai között egy kavicsot tart. Ennek oka egyszerű: ha elaludna, leesne a kavics és felébredne.

Nem messze innen szintén egy méretesebb síremlék alatt alussza örök álmát Hambek Alajos, 1848-as honvédtiszt. A sír a korábbi temetőből került ide, eredeti felirata nehezen olvasható, nemrégiben Kollár Csaba készített melléje újat. Ezen kívül még két 1848-as honvéd sírja található Szentgotthárdon, az egyik Koller Györgyé a másik Szűcs Iváné, előbbi megdőlt, igencsak felújításra szorul.

A díszsorban található Mathiász Artúr, magyar, német, ének-zene szakos tanár, gimnáziumi igazgató és Sokoray Elek, Szentgotthárd nagyközség főjegyzője síremléke is.

Dr. szentlászlói Vargha Gábor országgyűlési képviselő emlékét nagy tisztelettel őrzi a város. A politikus legfőbb példaképének Széll Kálmánt tartotta, nevéhez két jeles intézmény alapítása kapcsolható, a gimnáziumé és a takarékpénztáré.

Külön szó esett Tánczos Tibor, Kisfaludy-díjas színészről, aki Szentgotthárdon született, de igazi nagy művész Veszprémben vált belőle. Halála után is ott búcsúztatták el, de édesanyja kívánságára végül Szentgotthárdon temették el.

A séta a város temetőkápolnájánál zárult, ami a mai napig fennmaradt, a Rába folyó bal partján, a kaszagyár szomszédságában található kis ligetben áll. A heiligenkreuzi és zirci apátság idején a ciszterek temetkezési helye volt. A kripta sírkamrájában nyugszik a barokk apátság két művésze, Matthias Gusner és Kaspar Schrezenmayer laikus fráter. A kápolna külső falában egy 1806-ban elhunyt szombathelyi bíró és húsz ciszter rendtag sírtáblái láthatók az 1861-1926 közötti időből.