Tartás, kötelességtudat, emberség - Dr. Major Katalin 2010 óta Szarvaskend polgármestere

- Szombathelyen születtem, amúgy csepregi származású vagyok, ma is annak tartom magamat. Nagyon jó érzéssel gondolok vissza a csepregi évekre, ezeket nem is fogom elfelejteni soha. Édesapám az ottani téeszben volt pénzügyi szakember, édesanyám pedig a bölcsődében dolgozott, először gondozónőként, majd vezetőként. Csepregen jártam általános iskolába és gimnáziumba, mindkét intézményben példát kaptam tartásból, kötelességtudatból, emberségből. Ezek a most is meghatározzák az életemet

- Édesapámmal mindketten tagjai voltunk a helyi Honismereti Körnek, folyamatosan kapcsolatban voltunk az emberekkel és valószínűleg a hazaszeretetet is onnan hoztam magammal. Rengeteg időt töltöttem édesanyámnál a bölcsődében, talán ezért is szeretem az embereket, a kicsiktől a nagyokig, függetlenül attól, hogy kik és mik, és hogyan viszonyulnak hozzám - mesélte Katalin, aki tagja volt a csepregi fúvószenekarnak, xilofonozott, cintányérozott, dobolt, mikor, mire volt szükség. Amúgy tíz évig járt zeneiskolába, zongorázni tanult, eredetileg úgy is volt, hogy zenész lesz belőle. A zene szeretete máig megmaradt, jelenleg egy kis dalkört működtet.

Aztán úgy alakult, hogy mégsem a zenei pályát, hanem a jogi hivatást választotta, Budapesten szerzett diplomát. Harmadéves volt, amikor a Vas Megyei Tanács felajánlotta neki, hogy kössenek tanulmányi szerződést, így került a közigazgatásba az egyetem elvégzése után. Dönthetett, hogy Csepregen, Szentgotthárdon vagy Körmenden vállal munkát, utóbbira esett a választása, amit egyáltalán nem bánt meg. Remek emberekkel, kollégákkal dolgozott együtt, például Dercsényi Sándorral, Süle Gyulával, Paksa Balázsnéval, Maszlavér Lászlónéval, Illés Imrével és Vlasics Mihállyal.  

Katalin 1989-ben férjhez ment, egy lánya és egy fia született. Időközben a szarvaskendi téeszből is megkeresték azzal, hogy másodállásban vállaljon náluk munkát, így és agrármérnök férje révén került kapcsolatba a kistelepüléssel. Aztán 1994-ben jött egy másik felkérés dr. Kátai Lászlótól, a Körmendi Határőr Kiképző és Továbbképző Intézet vezetőjétől, hogy legyen az iskola jogi oktatója. A munkát elvállalta, felszerelt, két évig tanított büntetőjogot határőröknek, 1996-ban a szakvizsga letétele után pedig a rendészeti intézmény jogtanácsosa lett. Újabb mérföldkő jött az életében 2007-ben, onnantól ugyanis ügyvédként dolgozik. A rendészeti iskola jogi képviseletét a mai napig ellátja, emellett az Egis Gyógyszergyár Zrt. körmendi üzemének is dolgozik 1994 óta, szintén jogi munkakörben.

- Bár én csak amolyan "gyütt-ment" vagyok Szarvaskenden, némi unszolásra úgy döntöttem, hogy elindulok az önkormányzati választásokon 2010-ben. A pozitív eredményhez nem fűztem túl nagy reményeket, emlékszem, amikor felhívott a csapatom, hogy nyertünk, nem jutottam szóhoz, csak sírtam. Annak ellenére, hogy én mindig is költségvetésben dolgoztam, bele kellett rázódnom az önkormányzati munkába. Mindjárt az elején belecsöppentem egy nagyszabású vízhálózat-fejlesztési projektbe, amit sikerült végig vinnem, ez jó alapokat adott a folytatásra. Évről-évre voltak nyertes pályázataink, ezekből újult meg az önkormányzati hivatal épülete, az orvosi rendelő és a kultúrház. Az utak felújítása mindig tervben van, szükség lenne rá, de ezeket a költséges munkálatokat önerőből nem tudjuk elvégezni, pályázati forrás kell hozzá.   

Dr. Major Katalin 1989 óta szarvaskendi lakos. Férjének van egy kis családi gazdasága. Fiuk, Norbert szintén agrár pályán van, Keszthelyen végzett, Zalaegerszegen él, maga is gazdálkodik. Andrea Sopronban tanult, közgazdász diplomát szerzett, jelenleg Vasváron dolgozik egy osztrák vállalat pénzügyi osztályán. 

-Örülök annak, hogy a gyermekeim is teszik a dolgukat, a saját útjukat járják, nem tőlünk várják, hogy megteremtsük a jövőjüket. A férjem és én is ezt a gondolkodást hoztuk magunkkal otthonról. Nem várunk segítséget, megoldjuk magunk, így építettük fel az életünket.