A muraközi ló régen és ma

A magyar hidegvérű fajta muraközi típusú ló génmegőrzési program (2019-2023) öt éve során az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság és a Muraközi Ló Tenyésztéséért Egyesület kidolgozta a muraközi ló típusbírálati rendszerét, majd annak használatával felvételezte a kanca- és ménállományt, valamint elkészítette a küllemi bírálati szabályzatot. Ezután - a fedeztetés előtt - DNS vizsgálatra és az induló állomány származáselemzésére került sor, majd megtörtént a tenyésztési vonalak és a párosítási tervek elkészítése is. A program teljes költségvetése mintegy 62 millió volt.  

A program záróeseményén V. Németh Zsolt, magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos, víziközmű-ágazatért felelős államtitkár, országgyűlési képviselő mondott köszöntőt, kiemelve, hogy a muraközi ló a közelmúltban méltatlanul merült feledésbe, pedig egykor nagyra becsült ló volt, a szekerezők, kereskedők és fuvarozók körében. -Bár a világháborúk megtépázták a muraközi lovak állományát, az 1957-ben indult regenerálási program eredményeként 1972-ben önálló fajtaként ismerték el. A siker akkor nem bizonyult tartósnak, mert a korabeli társadalmi, gazdasági, politikai viszonyok közepe a fajta veszített a népszerűségéből, megszűntek a törzstenyészetek és a muraközi lassanként beolvadt a magyar hidegvérűbe. Nemrég azonban egy maroknyi ember - a 24. órában, annak is a legvégén - felkarolta az ügyét ennek a higgadt, barátságos, jó munkakészségű lónak. A jó ügy mellé odaálltak a döntéshozók és a szakma jeles képviselői is. Az Őrségi Nemzeti Park által végig vitt program nemcsak a muraközi lovak tekintetét, izomzatát, fogatban és terápiában használt remek természetét mentette meg az utókornak, hanem a magyar hagyományok egy értékes szeletét is - fogalmazott az államtitkár.   

Dr. Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára A magyar nemzeti parkok szerepe a hazai génmegőrzésben című előadásában arról beszélt, hogy az elmúlt száz év során a mezőgazdaságban használt fajták 75 százaléka elveszett, ennek részben természetes - gazdaságossági - okai vannak. 

-Nagyon fontos, hogy az állam beavatkozzon és fenntartsa a fajták sokszínűségét. Ez nemcsak néhány ember hóbortja vagy öncélú tevékenysége, hanem élelmezési, illetve élelmiszerbiztonsági stratégiai kérdés is. Ez vonatkozik a növényfajtákra és a haszonállat-fajtákra is, amelyek közkincsek és Magyarország szimbólumai. A génmegőrzésben az állami szerepvállalás 2009-ben kezdődött, 2018-ban fogadták el a génmegőrzési stratégiát, amelyre 12,3 milliárd forintot irányoztak elő. Ebből valósul meg az Őrségi Nemzeti Park muraközi típusú ló génmegőrzési programja is. Tavaly is komoly előrelépés történt, a kormány elfogadta a biológiai sokszínűség stratégiáját, amelyben a génmegőrzés kiemelt feladatot jelent - mondta dr. Rácz András.  A muraközi ló fajtarekonstrukciójának eredményeiről Kovács-Mesterházy Zoltán, a Muraközi Ló Tenyésztéséért Egyesület elnöke beszélt a jelenlévőknek, Mesics László, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság tájegység-vezetője pedig az elmúlt évek tapasztalatait összegezte. 

Zárásként dr. Németh Csaba, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója mutatta be A muraközi ló régen és ma című tanulmánykötetet, amelyben két régi - az 1800-as évek második felében íródott - és egy mai tanulmány olvasható. Előbbieket Tanfi Gusztáv és Monostori Károly írták, a jelent feldolgozó rész szerzői pedig Kovács-Mesterházy Zoltán és Kovács-Várhelyi Vanda Kisanna voltak.