Farsangi szokások a nagyvilágból

A farsangi szokások között szerepelnek az álarcos felvonulások, a karneváli hangulat, a különböző jelmezekbe bújás. A hagyományos tradíciókon kívül azonban kifejezetten szokatlan sajátosságokkal is találkozhatunk - például az olaszországi narancsviadal sem egy megszokott látvány.

Farsangi szokások - az olaszországi narancsviadal

A farsangi szokások hazájaként is emlegetik, az időszak leghíresebb ünnepe a világszerte ismert Velencei karnevál a legszínesebb, legérdekesebb jelmezekkel és maskarákkal. Azt viszont kevesen tudják, hogy más érdekes farsangi szokások is fellelhetőek az országban, például a narancsdobálás napja. Ennek során a résztvevők sisakkal és pajzzsal védik magukat, és naranccsal vívott csatában mérkőznek meg egymással. 

A „narancsviadalt” hamvazószerda előtti vasárnapon a 25 ezer lakosú olaszországi Ivrea (Piemont) városában tartják. Az összesen mintegy 3000 résztvevőt két csapatra osztják, akik 400 tonna Szicíliából hozott naranccsal látnak neki az ütközetnek. A látványosság a középkorból ered, amikor a város polgárai ezekkel a "rakétákkal" egy népszerűtlen hűbérurat akartak elűzni - a legenda szerint sikerrel. Ez pedig megmaradt farsangi szokásként az olaszoknál. 

Spanyolország és a szardínia

A szardínia eltemetése (Entierro de la Sardina) egy szertartás, amelyet számos spanyol városban és Latin-Amerika egyes területein végeznek. Ez jelzi a farsangi időszak végét, a nagyböjt beköszöntését, gyakran hamvazószerda reggelén tartják. A szokás eredete állítólag abból az időből ered, amikor III. Károly spanyol király szardíniát adott a közembereknek a farsang megünneplésére, de a nap forró volt, és a szardínia megromlott, ezért el kellett temetni, hogy megszabaduljanak a szagától. A szatirikus temetési körmenetben egy halat temetnek el, – legyen az valódi vagy mű- ez az önsanyargatás halálát, valamint a múlt eltemetését szimbolizálja a jobb jövő érdekében.

Ausztria és a farsangi herceg

Karintia tartományban, a Villach nevű városban kialakult egy hagyomány, mely szerint a farsang szombatján az egész város lakossága jelmezekbe bújik. A városban található üzletek eladói is maszkokban szolgálják ki a vásárlókat, létrehozva ezzel egy vidám és egyedi atmoszférát. Ezen a különleges napon a város polgármestere átadja ideiglenesen hivatalát a farsangi hercegnek, akit Fideliusnak hívnak.

A németországi "Fasching"

• A "Fasching" a németek és az osztrákok által használt kifejezés a farsangi szezonra, a hamvazószerda és a húsvétvasárnap közötti időszakot foglalja magába. Hagyományosan a katolikus régiókban ünnepelnek a legnagyobb intenzitással, a Kölner Karneval az egyik leghíresebb farsangi mulatság arrafelé. Kevésbé ismert rokona Heidelbergben van, ahol jelmezesek, a helyi polgármester és akár 100 000 ember vonul végig az Altstadton a dóm felé mindezt dübörgő techno ritmusra. 
• Munderkingenben (Stuttgart közelében) farsangkor jelmezes férfiak ugrálnak a szökőkutak jéghideg vizébe. A fagyos művelet előtt egy csésze forró punccsal melegítik fel magukat. Miután a bátor mulatozók kimásznak a jelenlévő hölgyeket lefröcskölhetik és megcsókolhatják.

Svájc és a Tschägättä

A farsangi ünnepség fénypontjai a február végi "Tschägättä" felvonulások. A Tschägättä gyakran juh- vagy kecskebőrből készült vad jelmezeket viselő, hátborzongatóan kifestett, kézzel faragott maszkokat, tehénharangokat viselő, erős botokat cipelő alakokat jelent. Mindenkit megijesztenek, aki este még az utcán tartózkodik. Hagyományosan csak fiatal, nőtlen férfiak ölthették fel a jelmezeket, és rémisztgethették az embereket. Ma már lazábbak a szabályok, és a családos férfiak is magukra ölthetik a "Tschägättä" viseletet.

Görögországi lisztcsata

Görögországban a színes fesztiválok és a farsangi felvonulások éppúgy előtérben vannak, mint a szokatlan farsangi szokások. Az ország délig partján fekvő Galaxidiben rózsahétfőn lisztcsatát rendeznek. A helyszínen fehér és színes lisztet osztanak a helyieknek és a látogatóknak, az arcukat pedig szénnel festik ki. Pontban délben kezdetét veszi a nagy lisztcsata, amely csak akkor ér véget, amikor az összes lisztet kiosztották. Ez a hagyomány a középkorig nyúlik vissza, amikor is festett arcú bohócok gondoskodtak a görögök szórakoztatásáról.

Nagy-Britannia és Írország

A palacsinta-nap hagyományosan a farsangi időszak utolsó napját jelenti mindkét országban. A farsang vége után következik a böjt időszaka, amikor az önfeledt mulatságok után a böjtölők szigorúbb életmódra térnek át. Nagy Britanniában és Írországban elterjedt szokás, hogy a városok palacsintás versenyfutást rendeznek húshagyókedden, egy serpenyőből néhány másodpercenként kell feldobálni a palacsintát – mindezt futás közben.

Források: itt, itt és itt. A vármegyei farsangi mulatságokról itt írtunk.