Székely János: Húsvét azt üzeni, az Isten nem más, mint önfeláldozó, végsőkig elmenő szeretet

A Székesegyház előtt a tűzszentelés szertartásával kezdődött a húsvéti vigília, az onnan vett tűzzel dr. Székely János megyés püspök meggyújtotta a húsvéti gyertyát, ami Jézus testét szimbolizálja. Már a negyedik században kialakult a húsvéti vigília liturgikus rendje: a fény liturgiáját az igeliturgia követte, majd a vízszentelés és az áldozati liturgia következett.

Húsvét eseményéről, Jézus feltámadásáról, a belőle keletkező, gyökeresen új világ- és életszemléletről, aztán az abból fakadó új életről beszélt igehirdetésében dr. Székely János. 

- Ha a húsvét eseménye igaz, akkor ami húsvétkor történt az kozmikus, az egész világot átjáró, átható esemény, mivel Krisztus valóban feltámadt. Ő valóban az, akinek mondta magát, az élő Isten fia. Akkor a húsvét a világtörténelem leghatalmasabb eseménye, melyben föltárult az egész világmindenség oka, lényege és célja, az emberi élet igazi értelme - mondta dr. Székely János.  

Később úgy folytatta: - Jézus keresztje azt üzeni neked és nekem, hogy a végtelen örök Isten, aki a csillagmilliárdokat alkotta, a végtelen hatalmas Isten számára a porszemnyi ember, te és én végtelenül fontosak vagyunk, elment értünk a végsőkig, mindent odaadott. 

- hallottuk a megyés püspöktől. 

- A húsvét azt is üzeni: nem a zsarnoké az utolsó szó. A zsarnok legfőbb fegyvere az ellenfél elpusztítása volt, a kereszt, a halálra ítélés. Nagypénteken úgy tűnt, a zsarnoké az utolsó szó, megint győzött. Húsvétvasárnap azt is üzeni, hogy ez nem így van. A Földön lesz végső igazságszolgáltatás a szegénynek, az ártatlannak, az eltiportnak is, nem a zsarnoké az utolsó szó - húzta alá.