Egyéni és családtörténetek - Tárlatvezetés gimnazistáknak a Szemtől szemben kiállításon - fotók

Hétfőn hat, kedden, az emléknapon négy osztály érkezett a Zrínyi utca 17-be: amikor ott jártunk, a premontrei diákjait a Nagy Lajos Gimnázium tanulói követték Spiegler Tibor helytörténész és Mayer László főlevéltáros tárlatvezetésén.

1944. április 16-án kezdődött meg a magyarországi zsidóság gettósítása. Ezt követte a holokauszt, a deportálás. A kiállítás azonban nem a holokausztról szól elsősorban, hanem magyar állampolgárokról, szombathelyi polgárokról, akiknek a vallásuk vagy a származásuk miatt üldöztetésben volt részük, hangsúlyozta Spiegler Tibor. Hozzátéve persze, hogy az egyéni sorsok vége szinte minden esetben a holokauszt volt: az elhurcolt szombathelyi zsidóságnak alig 10 százaléka tért vissza – 300-an. A kiállítás személyeket, arcokat, sorsokat tesz a statisztika mögé. Lényeges azért is, mert a várostörténet része az, hogy ezek az emberek mit tettek a városért, és mit tett velük a város. Fotótörténeti szempontból is fontos: a Knebel dinasztia három generáción keresztül fényképezte a város polgárait és történéseit – az ő gyűjteményükből válogat, mondta, majd a tárlat születésének körülményeit említette. Mayer László arról beszélt, hogyan kerültek a városba és hogyan éltek a két világháború közötti szombathelyi fejlődés motorjainak számító zsidók. Spiegler Tibor képzeletbeli főtéri sétára invitálta a diákokat, akik hallhatták a szergényi Geist család, Pető Ernő és Görög Klárika szívszorító történetét is.

Az egyéni és családtörténetek, megrázó események felelevenítése után Mayer László a közösség történetét foglalta össze. Beszélt a neológ és ortodox irányzatról, intézményeikről. Az ellentétek mellett a közösség gyarapodásáról, majd arról is, hogy 1944. május 9. és 12. között a Fő térre és a környező utcákba telepítették be a szombathelyi városi zsidóságot és a járás zsidóságát. Június közepén Kőszegről, Körmendről, Szentgotthárdról, Vasvárról és a Sopron vármegyei Beledből 200-an itt éltek a hónap végéig embertelen körülmények között. Június végén gyalogmenetben vitték át őket vasúton túli területre. 3600 embert zsúfoltak oda – július 4-5-én két szerelvény szállította el őket Auschwitzba. Az elhurcolt szombathelyi zsidóságnak alig 10 százaléka tért vissza. Velük „szemtől szemben” úgy találkozhatunk a kiállításon, ha tükörbe nézünk, elvegyülünk köztük, keressük az áldozatok arcát a sajátunk mellett.

A 45 perces rendhagyó tanórák után kérdésekre is volt lehetőség az elhangzottakkal kapcsolatban tabuk nélkül.

Kedden a Nagy Lajos Gimnázium 11. évfolyamosai projektnapon vettek részt a Zrínyi utca 17-ben, melynek rendhagyó foglalkozáseleme az ELTE Savaria Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ szervezésében a Holokauszt 80 pályázatban valósult meg. A tárlatvezetésen kívül közös filmnézésre és a kiállításhoz kötődő foglalkozásra hívták a diákokat. A foglalkozást Jáger Amália mesterpedagógus vezette.