Klímaváltozás: az egészségünk is a tét - Dr. Wächter Walter vármegyei tisztifőorvos tájékoztatta a vármegyei közgyűlést

Nem a jövőnket, már a mindennapjainkat befolyásolja a klímaváltozás, amelynek a környezeti, gazdasági, társadalmi következményei mellett egészségügyi hatása is van. A legérintettebbek a 4 éven aluli gyermekek, a 65 év feletti idősek, a túlsúlyban és a krónikus betegségben szenvedők.

Hőhullámoktól az öko-szorongásig

A klímaváltozás legismertebb egészségügyi veszélye az egyre gyakoribbá váló hőhullámok. Dr. Wächter Walter vármegyei tisztifőorvos elmondta: a melegrekordok és a hirtelen növekvő hőmérséklet hatására jelentősen megnőnek a szív- és érrendszeri megbetegedések, a sürgősségi mentőhívások száma, továbbá a többlethalálozás is. Az elmúlt tíz évben a hőhullámos időszakokban a napi halálozás mintegy 15 százalékkal emelkedett Magyarországon. Szólt arról is: az UV sugárzás által okozott legveszélyesebb megbetegedések a különféle rosszindulatú bőrdaganatok, de elősegíti a szürkehályog kialakulását, károsan hat az immunrendszerre, továbbá fokozza a fertőzésekre való fogékonyságot is; a szálló por pedig növeli a szívbetegségek, a stroke, a tüdőrák és számos légúti betegség kockázatát. 

A klímaváltozás hatással van az allergén és invazív növények térbeli és időbeli elterjedésére is. A virágzási idő kitolódása, a levegőben lévő pollenek és gombaspórák koncentrációjának emelkedése növeli az allergiás és légzőszervi megbetegedések számát. 

Az allergiás megbetegedéseket ma már korunk nem fertőző járványának tekintik, Európában a pollenallergia a lakosság 40 százalékát érinti. A szakember szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az éghajlatváltozás és annak negatív következményei visszahatnak a mentális állapotra, ennek egyik reakciója az ökológiai gyász vagy öko-szorongás.

Trópusi betegségek Európában?

A klímaváltozás súlyosbíthatja a fertőző megbetegedések hatását, és számolni kell az adott régióban nem honos kártevők, betegségek megjelenésével is – emelte ki a vármegyei tisztifőorvos. Kifejtette: hazánkban a közegészségügyi szakemberek 2014 óta célzottan vizsgálják a behurcolt szúnyogfajok elterjedését: az ázsiai bozótszúnyogot és a koreai szúnyogot megtelepedettnek tekintik a dél-nyugati országrész egyes területein, az ázsiai tigrisszúnyog pedig szinte az ország egész területén jelen van. A „trópusi betegségek” közül Európában a dengue vírus (Franciaországban és Horvátországban) illetve a chikunygunya vírus (Olaszországban és Franciaországban) okozott idáig kisebb kiterjedésű járványokat, de a dengue láz széles körű terjedése - egyelőre Európán kívül - évről évre súlyosabb problémát okoz. Hazánkban a nyugat-nílusi láz terjesztéséért főként az országszerte gyakori dalos szúnyog felelős, de más hazai szúnyogfajokban is kimutatták már a vírust. A maláriával kapcsolatban aggodalomra ad okot, hogy a betegséget terjesztő szúnyogok észak felé terjeszkednek az éghajlatváltozás miatt.

Helyben is van mit tenni

Dr. Wächter Walter előadásában kitért arra is, helyben is tehetünk ezen betegségek megelőzése érdekében. Fontos például a zöldterületek gondozása, a pangó vizek felszámolása, illetve csökkentése, a csapadékvíz-elvezető rendszerek karbantartása, fejlesztése. Javaslatai között szerepel a megfelelő időben és megfelelő gyakorisággal végzett rovar- és rágcsálóirtás, valamint szúnyoggyérítés. Végül, de nem utolsó sorban: a lakosság ismereteinek bővítését célzó intézkedéseket is kezdeményez.