2024.05.02. 07:00
Mi segíthet hozzá a jó szülésélményhez? – Hollósi Eszter pszichológust kérdeztük
Hollósi Eszter: „Ha reális elvárásokkal jutunk el a szülésig és a szülői létig, kevesebb csalódás ér bennünket.”
Forrás: Szendi Péter
Szülésre hangoló tréninget szervez május 4-én, szombaton a Szombathely és Járása Egészségfejlesztési Iroda – ezúttal a lélek kerül középpontba. Szülés és születés pszichológiájáról a programot vezető Hollósi Eszter pszichológus, önkéntes szoptatási segítő, kismamajóga-oktatóval beszélgettünk.
Eszter két kisgyermek édesanyja – saját példájából is tudja, hogy egy gyermek érkezése, főleg az elsőszülötté, teljesen átformálja a család életét, a szülés és az azt követő időszak pedig ismeretlen kihívások elé állítanak. Már a várandósság időszaka és a szülés idejének közeledése sok félelmet, stresszt, bizonytalanságot hordozhat magával. A szülői szerepbe lépés pedig számos új feladatot jelent – ezek kezelésében, valamint a várandósságot és a szülést kísérő lelki folyamatok megismerésében is nagy segítség lehet a felkészülés.
– Össztársadalmi szinten is az lenne az érdekünk, hogy a kismamák nemcsak testi, hanem lelki szempontból is a lehető legfelkészültebben érkezzenek a szülésre, mert a szülésélményünk minősége hosszú távon hat. Befolyásolhatja szülői identitásunkat és magabiztosságunkat, a szoptatás sikerességét, a babánkkal való kapcsolatunkat és a későbbi gyerekvállalási terveinket is.
Nem tudunk mindent kontrollálni, viszont amit igen, arra érdemes felkészülni, ezeket végigvesszük a tréningen – mondja Eszter. Úgy fogalmaz: a perinatális, azaz születés közeli időszak csodálatos önismereti tükör, amelybe bele van sűrítve a múltunk, a jelenünk és a jövőnk is. Megjelennek benne élettapasztalataink, kezdve a saját születésünktől a gyökereinken át a szüleinkhez való viszonyunkig. Ezek ilyenkor érzelmileg még inkább fókuszba kerülnek és ha kellően nyitottak vagyunk, könnyebben megdolgozhatók.
– Szóba kerül majd az újszülött nézőpontja. Beszélgetünk az első életélményéről: arról, hogy milyen az édesanyánk biztonságos méhéből, paradicsomi állapotok közül megérkezni a szülőszobába. A szülésére mindenki egy adott élménycsomaggal, tudatos vagy tudattalan hiedelemrendszerrel érkezik. Például, hogy csendben kell szülni, miközben nagyon megnehezítjük a saját dolgunkat, ha nem hallatjuk a hangunkat. Vagy éppen azzal: „a mi családunkban mindenkinek keskeny a csípője, ezért nehéz lesz a szülés.” Ezzel is dolgozunk majd a programon. Végigbeszéljük a lehetséges félelmeket is. Tarthatunk attól, hogy nem tudunk mindent befolyásolni szülés közben, a komplikációktól, a fájdalomtól, az orvosok jelenlététől, egyéb technikai dolgoktól. De ha szembe tudunk nézni a félelmeinkkel, és ezeket ki tudjuk mondani, akkor könnyebben megbirkózunk majd velük. Ki lehet húzni a félelem méregfogát. Megtanulható képesség például, hogyan lazítsuk el az izmainkat. Ha ellenállunk a fájdalomnak, az izomfeszüléssel jár. Ehelyett érdemes átengedni magunkon a fájdalmat. Egy folyamat részeként tekinteni rá, amelynek a végén ott vár a kisbabánk. Ezt segíti annak megértése is, hogy mi történik a méhünkben. Ha nem érezzük magunkat biztonságban, akkor nehezebben lazulunk el testileg is. Az is szóba kerül majd, hogy kinek mit jelent a biztonság – veszi sorra.
A szülésélmény meghatározó az anyai kompetencia szempontjából is. – Nem mindegy, hogy miért sírunk a gyermekünk első születésnapján: azt érezzük-e, hogy anyává váltunk-e vagy felszakadnak a régi fájdalmak, a szüléskor szerzett traumatikus élmények. A rossz szülésélmény után nagyobb a gyermekágyi depresszió kialakulásának esélye. Ha viszont alkalmas anyának érezzük magunkat, sokkal könnyebb a baba gondozása körüli első időszakban a kihívásoknak megfelelni – magyarázza a pszichológus, és hangsúlyozza a testtudatosság szerepét.
– A vajúdás közben sokat segít a saját testünkkel való kapcsolat felvételének képessége, a befelé figyelés. A kutatások szerint végül abban, hogy jónak éli-e meg a szülésélményt egy nő, perdöntő, hogy mennyire tudott/hagyták/volt képes befelé figyelni és átadni magát a folyamatnak. A felkészülésben az is segít, ha tudjuk, melyek a nem kívánt forgatókönyvek. Ám ha ezek mégis bekövetkeznek, azt is közel tudjuk engedni magunkhoz. Ehhez érzelmi, mentális rugalmasság kell – ez is témát ad a programon – mondja.
– A lelki változásokkal könnyebb megküzdeni, ha tudjuk, mi vár ránk. A kismamák és az édesapák – merthogy őket is várjuk – megtanulhatják kezelni és csökkenteni a stresszt, a szorongást és a fájdalmat. A csoportos program ugyanakkor nem klasszikus értelemben vett tréning, se nem traumafeldolgozó esemény, sokkal inkább önismereti alkalom. Ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Telefonon a +3694319820 számon, vagy e-mailben az [email protected] címen lehet még jelentkezni.