Navracsics Tibor is részt vett Kőszegen a 29. Nemzetközi Nyári Egyetem egyik panelbeszélgetésében

Nyolc országból – Albánia, Kazahsztán, Grúzia, Belorusszia, Hollandia, Szerbia, Törökország és Magyarország – érkeztek a kurzus résztvevői. Tízen személyesen, 14-en online kapcsolódnak be a beszélgetésekbe, amelyek a lehetséges európai forgatókönyvekre fókuszálnak a jelen geopolitikai kihívásainak tükrében. A hatnapos eszmecsere mintegy ötven előadója között diplomáciai személyek, mint Vigan Qorrolli és Arber Vokrri koszovói miniszterhelyettesek, továbbá számos neves kutató képviselteti magát Törökországból, Szlovéniából, Franciaországból, Albániából, Bulgáriából, Ausztriából, Észak-Macedóniából, Szlovákiából és Horvátországból. 

A nyári egyetemek jellemzően az európai integráció alakulását tárgyalják a változó körülmények között. A panelbeszélgetések ezúttal a geopolitikai kihívásokat járják körül, amelyekkel elsősorban Közép-Európának és a Balkánnak szembe kell néznie. Prof. dr. Pók Attila történész (Történettudományi Intézet; Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete) foglalta össze, mi adott témát az elmúlt napokban a nyári egyetemen. 

– Geopolitika mítoszok és realitás között – szerepel a rendezvény címében. Az egyik központi kérdés az, hogy az EU intézményrendszere mennyire képes érdemben foglalkozni azokkal a gazdasági, politikai, katonai kihívásokkal, amelyekkel szembe kell néznie a régiónak és egész Európának. Szerdán az egyik panelbeszélgetésben például egy régi probléma merült fel: előbb kell-e megreformálni az EU egész intézményrendszerét, hogy a realitásokra jobban reagáljon, és utána gondolkodni a bővítésen, elsősorban a nyugat-balkáni országok bevonásán, vagy éppen fordítva. Sok szó esett az ENSZ szerepéről is: mennyire tud szembenézni a nagy geopolitikai kihívásokkal, az olyan úgynevezett „befagyott konfliktusokkal”, mint az orosz-ukrán háború vagy a palesztin-izraeli konfliktus. Téma volt az is, hogy vannak-e olyan európai értékek – túlmenően az érdekeken –, amelyekre építhetünk, amelyek mindenki által elfogadottak és pozitív hatásuk lehet az egész kontinensre. Ilyenek a demokratikus alapértékek: az emberi jogok, az emberi méltóság, a jogállamiság. Probléma azonban, hogy e fogalmaknak különböző értelmezései vannak.

Albán, észak-macedóniai, koszovói, szerb, albán szakértők beszélgettek arról, hogy az EU egyes országaiban milyen az európai integráció népszerűsége. Közvélemény-kutatási eredményekkel szolgáltak arról, hogyan csökken a lakosság körében az EU vonzereje. Szerdán és csütörtökön emlékezetpolitikai viták is zajlottak. Például arról, hogy a különböző – elsősorban Közép-Európára és a Balkánra vonatkozó – konfliktusok emléke mennyire befolyásolja ezeknek a népeknek az identitását. Az emlékezet kérdései az EU egész működését áthatják. Szükség lenne kollektív európai identitásra. Kérdés, hogy meg lehet-e határozni olyan dolgokat, amelyekre az egész európai társadalom, a népek együttesen, az őket elválasztó tényezők nélkül emlékezhetnek. Legyen például egy olyan európai emléknap, amelyik közös, nem egyik vagy másik nemzeté, és mindenki számára hosszú távon elfogadható. Téma volt az is, hogyan lehet a kollektív emlékezetet a jelen problémái megoldásának szolgálatába állítani, és sok szó esett a civil társadalomról, a különböző lokális és regionális civil szervezetekről is: hogyan tudják befolyásolni a különböző szinteken megjelenő problémák értelmezését – hallottuk Pók Attilától, aki a szerda délutáni emlékezetpolitikai panelt vezette.

A csütörtök délutáni beszélgetés Miszlivetz Ferenc, az iASK főigazgatója vezetésével azt vizsgálta, miként lehet szembenézni a problémákkal, amelyeket nem is tudunk igazán definiálni. A címben kiegészítésként a „komplexitás perspektívái” szerepelt, utalva a jelenségek több oldalról való megközelítésére. Navracsics Tibor mellett Márka Szabolcs (Columbia University, USA); Sean Cleary, az FTI-iASK tanácsadó testületének tagja (Strategic Concepts), Rácz Orsolya (GLOBSEC, Szlovákia) és Faházi Benedek (ELTE, Bibó István Szakkollégium) beszélt az életünkben jelen lévő „ismeretlen ismeretlenekről”. (Utalás Donald Rumsfeld volt amerikai védelmi miniszter a tudásunk határairól szóló mondataira.)

A téma egyre inkább a politikában és a társadalmi életben hirtelenül felbukkanó, addig ismeretlen jelenségekre szűkült. Hogyan reagálhat rájuk egy közösség, egy társadalom? Kiépíthető-e bármilyen stratégia ezek kezelésére? Minden közösségnek és az egyes embernek magának is rezilienciára, rugalmas ellenálló-képességre kell szert tennie a váratlan eseményekkel szemben, hiszen ahogy egyre komplexebbé válnak a rendszerek, a társadalmak, a közösségek, a modern világ, úgy nő a váratlan események előfordulási lehetősége és gyakorisága. Szóba került a mesterséges intelligencia hatása: képes-e előre jelezni a váratlan eseményeket és segíthet-e kezelésükben – foglalta össze a miniszter. 

Navracsics Tibortól érdeklődtünk a volt MÁV-Gyermekotthon, leendő Nemzetközi Szinergia Kampusz-beruházásról. Ezzel kapcsolatban annyit mondott: – Együtt dolgozunk Miszlivetz főigazgató úrral. Jól folynak a munkák, a pénzügyi háttér is biztosított. Abban bízom, hogy ha elkészül az épület, akkor ez egy rendkívül sikeres jövőbeli projekt lesz nemcsak a határ mentén, hanem az egész közép-európai térségben. Hozzátette: Kőszeget a földrajzi helyzete sokkal nagyobb szerepre predesztinálja, mint amit jelenleg be tud tölteni. A beruházás elkészülte is hozzájárul majd ehhez. 

A Felsőbbfokú Tanulmányok Intézettel kapcsolatban kiemelte az interdiszciplinaritást és a közösségépítést, valamint, hogy olyan műhelyt tudott kiépíteni Kőszegen, amelyre egész Európában figyelnek, és olyan nyitottságot Európa irányába, amely a kormány számára is figyelemfelkeltő, hiszen fontos számukra, hogy ne csak Budapesten legyenek jelentős tudományos műhelyek.