Gyakori munkaügyi jogsértések: feketefoglalkoztatás, pihenőidő, munkabér – friss hatósági jelentés

A tipikus jogsértések közül az első a feketefoglalkoztatás. Az 1. negyedéves ellenőrzési tapasztalatok szerint az aránya a 2023. év hasonló időszakához képest csökkent, az ellenőrzött munkavállalók 12,98 százalékát érintette. Az építőiparban és a vagyonvédelemben javult a feketefoglalkoztatás aránya, a többi ágazatban azonban növekedés tapasztalható. Az építőiparból került ki a legtöbb feketén foglalkoztatott munkavállaló, ezt követi a vendéglátás, az egyéb ágazatok és a kereskedelem. A bejelentés nélküli foglalkoztatásnál a munkáltatók továbbra is az adminisztrációs hibára, könyvelői mulasztásra, vagy arra hivatkoznak, hogy nem volt biztos, hogy aznap kezd-e a munkavállaló. A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések több munkavállalót érintettek, mint 2023. év 1. negyedévében (2023. március 31-ig 2086 fő; 2024. I. negyedév: 2387 fő). Gyakran fordul elő, hogy a foglalkoztatóknak nincs tudomása arról, hogy a munkaidő-beosztást írásban kell közölni a munkavállalókkal, úgy gondolják, ha szóban egymás között megbeszélik a következő heti munkaidő-beosztást, az megfelel az előírásoknak. 

A jogsértés egyik oka az, hogy a munkáltatók a nyilvántartás-vezetési kötelezettségüket átengedik a munkavállalók részére, akik vagy nem, vagy nem megfelelő módon vezetik a munkaidő-nyilvántartást, másik oka a tudatos mulasztás. Számos esetben a munkáltatók tisztában vannak az előírásokkal, de tudatosan nem vezetnek munkaidő-nyilvántartást a teljesített munkaidőről. A munkabérrel kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalói létszám (1549 fő) a 2023. év első negyedévéhez nézve (965 fő) nőtt. Ezek közül a legtöbb esetben a munkabér határidőben történő megfizetésének elmaradása, a bérjegyzékre, illetve a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése fordult elő. A megemelt összegű minimálbér és garantált bérminimummal kapcsolatos szabálytalanságok továbbra sem jellemzők. Jelentősen emelkedett a 2023. első negyedéves adatokhoz képest a szabadsággal kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalók száma (94 főről 1171 főre). A szabálytalanságok két leggyakoribb esete, hogy a nyilvántartáson „kiírt” szabadságot a munkáltató ténylegesen nem adja ki, valamint, hogy a munkáltatók nem biztosítják a munkavállalónak a naptári évben egy alkalommal, a legalább 14 nap egybefüggő munkavégzés alóli mentesülést.