Pontosan ötszáz éve kapta meg a Batthyány-család a németújvári (Güssing) uradalmat - fotók

Dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök és Raphael Rindler atya, Németújvár plébánosa mutatta be a délelőtti ünnepi szentmisét a Németújvári Kastély Alapítvány által szervezett nyílt napon. Közvetlenül a szertartás után az ünnepségen mások mellett Hans Peter Doskozil, Burgenland tartományfőnöke köszöntötte a díszvendégeket, köztük a Batthyány-család tagjait. 

Tizenegy órakor kezdődött az úgynevezett Frühschoppen (eszem-iszom, térzene) Németújvár városi zenekarával. A nyílt napon a régió kulináris ínyencségei, borkóstoló várta a vendégeket, a szervezők programokkal készültek a gyermekeknek is. A várban lévő „Pelikán Güssing felett. A Batthyány-család 500 éve a várban” című kiállítást, amely a régió és a Batthyány család történetének megismerésére hív, pedig egész nap ingyenesen látogathatták meg az érdeklődők. 

A történelmi helyszín közelmúltbeli kulturális kínálatának csúcspontjaként emlegetett, márciusban nyílt tárlatra Magyarországról is sokan kíváncsiak. Némileg feledésbe merült a Batthyányak szerepe, az például, hogy évszázadokon keresztül harcoltak a török ellen, értékes gyűjteményük, kincstáruk volt – hívta fel a figyelmet a magyar nyelvű idegenvezető, a szentgotthárdi Woki Zoltán. Rögtönzött vezetésén, a több száz éves falak között beszélt a Batthyány-család 1341-ig felderített családfájáról, a címerükben szereplő pelikánról, arról, hogyan kapták meg a várat, kik vettek részt a török elleni harcokban. Szólt a területen élt nemzetiségekről (a német anyanyelvűek mellett horvátok, magyarok, zsidók, romák és hiencek) és a 2003-ban boldoggá avatott Batthyány-Strattmann Lászlóról is. 

A szentmise után Székely Jánost kérdeztük: – A Batthyány-család története majdnem ezer évre visszavezethető. Nagyszerű emberek származtak közülük, mint Batthyány Lajos gróf, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke 1848-ban; Batthyány-Strattmann László, a szegények orvosa és nagyszerű felesége, Coreth Mária Terézia. Volt köztük esztergomi érsek (Batthyány József) és gyulafehérvári püspök (Batthyány Ignác) is, valamint művészek, zenészek, könyvtáralapítók, jótevők is. Gazdag családi történetet ünneplünk tehát – mondta. Hozzátette: a történelmet nem elsősorban a hatalom, az erő viszi előre, sokkal inkább a hit és a szeretet, az olyan családok – mint a Batthyányak –, akik ennek szellemében élnek, alkotnak, adnak. 

A püspök úgy fogalmazott: – Európának addig van jövője, amíg az értékekhez, mint a hit, a kereszténység, a felebaráti a szeretet, a becsület ragaszkodik. Erre utal a Batthyány-család jelmondata is: Fidelitate et fortitudine (Hűséggel és bátorsággal), amit Batthyány-Strattmann László megújított Fidelitate et caritate (Hűséggel és szeretettel) mondatra. Sok nemzetiség él a burgenlandi határvidéken, a Szombathelyi Egyházmegye nyugati szélein is. Ezek nagy erővel őrzik anyanyelvüket és a kereszténységhez való ragaszkodást is. A mai ünnep a Batthyány-családot megerősítheti őseinek értékeiben, amelyek a családot naggyá és a magyar történelemben az egyik legpozitívabb értékeket hordozó nemesi családdá tették, a jelenlévőket pedig abban, hogy ezek az értékek tarthatják meg Európát.