Az elmúlt hetekben Vasban négy gyermeknél állapítottak meg szamárköhögést

„A magyar védőoltási rendszernek köszönhetően nincs szamárköhögés-járvány, a betegség szórványosan fordul elő, de a várandósoknak javasolt a szamárköhögés elleni emlékeztető oltás, mert az az újszülöttet is védi”, közölte honlapján múlt héten a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ. Mi az a szamárköhögés? Milyen a betegség lefolyása a különböző korosztályoknál? Vannak-e veszélyeztetett korúak? Előfordult-e mostanában Vasban szamárköhögéses eset? Létezik-e védőoltás? Ha igen, kiknek javasolt és milyen módon lehet hozzájutni? Ezekre is rákérdeztünk Schneider Ferencnél. 

Állandóan jelen van a népességben a szamárköhögés kórokozója

– A szamárköhögés (pertussis) kórokozója (Bordetella pertussis) állandóan jelen van a népességben. Cseppfertőzéssel terjed, rendkívül ragályos, ami azt jelenti, hogy a köhögő beteg közvetlen környezetében a fogékony személyek fertőződnek, megbetegednek, és tovább terjesztik a kórokozót. Terjesztő lehet az enyhe tünetes vagy tünetmentes személy is. A csecsemők és gyermekek kötelező védőoltásának köszönhetően Magyarországon a szamárköhögés elleni átoltottság 11 éves korig 98 százalék fölött van, ezért a hazai gyermekközösségekben járvány nem alakult ki az elmúlt évtizedekben. Szórványos megbetegedések előfordultak (2019-2023 között évente 7-13-0-2-2 volt a bejelentett, igazolt esetek száma). 2007-ben helyi járvány alakult ki az egyik szombathelyi középiskolában 17 igazolt esettel, a legfiatalabb 13, a legidősebb 19 éves volt. A következő években vezették be a 6. osztályosok emlékeztető Di-Per-Te oltását, amellyel meghosszabbodott a pertussis elleni védettség időtartama. 

Magyarországon a 28. hétig már 153 esetet jelentettek

Magyarországon a kötelező oltások előtt évente 40 és 50 ezer között volt a jelentett szamárköhögés esetek száma, ami az oltás bevezetése után olyan mértékben csökkent, hogy a ma praktizáló orvosok csak a szakirodalomban találkoztak a betegséggel. Az utóbbi egy évben az Európai Betegségmegelőző Központ (ECDC) adatai szerint szinte valamennyi európai országban emelkedett a megbetegedések száma, de nem egy időben: Ausztriában, Dániában és Norvégiában már 2023 közepétől, a legtöbb országban pedig 2023 végétől és 2024 elejétől. Magyarországon 2024-ben a 28. hétig már 153 szamárköhögést jelentettek. Az elmúlt hetekben Vas megyéből is diagnosztizáltunk négy gyermeket – mondja a szakember. 

S hogy mivel állunk szemben? 

– A szamárköhögés az úgynevezett klasszikus fertőző betegségek közé tartozik, amely magyar nevét a szamárordításra emlékeztető köhögési rohamokról kapta. A kialakult betegség elsősorban a még oltatlan csecsemőket veszélyezteti. A kórokozó a Bordetella pertussis nevű baktérium, amely mindenütt előfordul, az emberi légutakban szaporodik, innen köhögés útján jut a környezetbe, és a nyálcseppeken levő baktériumok belégzésével jön létre a fertőzés. Fogékony szervezetben ezt követően 7-10 nap lappangási idő után kezdődnek a pertussis tünetei. A betegségnek három fázisa van: az első a hurutos fázis, amely láz nélkül, enyhe felső légúti tünetekkel, orrfolyással, tüsszögéssel 4-7 napig tart. Ebben a fázisban nehéz felismerni, pedig ekkor még hatásos az antibiotikum, és lerövidíti, enyhíti a kórlefolyást. A hurutos szak fokozatosan átmegy a rohamszerű köhögési szakba, amikor akár napi 20-40 köhögési roham zajlik. A köhögés kimerítő, egy-egy alkalommal hányással vagy légzéskimaradással fejeződik be. Ezek a köhögési rohamok 4-6 héten keresztül is tarthatnak, gyógyszeresen alig befolyásolhatók, és az antibiotikum is hatástalan (annyi értelme van, hogy megszünteti a kórokozó terjesztését a környezetben). Szinte minden külső inger köhögési rohamot válthat ki. A szamárköhögés szövődményei ebben a szakaszban jelentkezhetnek. Idővel a köhögési rohamok ritkulnak, rövidülnek, és a betegség átmegy a gyógyulási szakba, amikor fokozatosan megszűnik a köhögés. A betegség szövődménymentes esetben is 2-3 hónapig tarthat. Ez a kórlefolyás jellemző az oltatlan csecsemőben és kisgyermekben. Nagyobb gyermekekben enyhébben zajlik, felnőttekben pedig szinte mindig atípusos – elhúzódó száraz köhögéssel. Csecsemőben előfordul halálozás légzésleállás, illetve szövődmény következtében – mondja a főorvos.

Rákérdeztünk arra is, hogy szülőként mi a teendőnk. 

– A mai kisgyermekes szülőknek, sőt nagyszüleiknek sincs szamárköhögéssel kapcsolatos tapasztalatuk. Vannak fontos higiénés szabályok, melyekkel elkerülhető a még oltatlan, egészséges csecsemők megfertőzése. Ilyen a várandós anya védőoltása a 26-36. terhességi hét között, a felnőtt családtagok (apa, nagyszülők, keresztanya, stb.) emlékeztető védőoltása, továbbá köhögő testvér, látogató távoltartása a csecsemőtől. A beteg csecsemő kórházi megfigyelése indokolt. Nagyobb gyermekek esetében „a beteggel érintkezett 6 éven aluli gyermekeket 14 napi időre járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. A hurutos gyermeknél orvosi vizsgálatot kell végezni. A beteggel érintkezett, oltatlan vagy életkoruknak megfelelően csak részben oltott gyermekeket bölcsődék, óvodák, bentlakásos gyermekintézmények és iskolák látogatásától 14 napra el kell tiltani.” Köhögési rohamot követő hányás után a csecsemőt újra meg lehet etetni, itatni. Általában csökkenti a köhögést a szabad levegőn tartózkodás, míg a száraz levegő fokozza – magyarázta Schneider Ferenc.

Tanácsok a védőoltásokra vonatkozóan

– Szamárköhögés ellen 1953 óta kötelező a védőoltás Magyarországon. A kombinált oltóanyag kezdetben a pertussison kívül diftéria és tetanusz komponenst tartalmazott, a jelenleg használatos további két komponenssel (a gyermekbénulás és a haemofilusz-b ellen) bővült. A szamárköhögés elleni oltásokat a gyermekkorban többször ismétlik (2-3-4-18 hónapos, 6 és 11 éves korban). A gyermekkoron túl javasolt tízévenként az emlékeztető oltás. Várandós kismamák emlékeztető oltása a 26-36. terhességi hetek között javasolt. Az így megemelkedő ellenanyagok átkerülve a magzatba bizonyos védelmet nyújtanak az újszülöttnek, amíg megkezdődnek a csecsemőkori oltások. Az oltások nyújtotta védelem nem tart egész életen át, idővel lecseng. Nemzetközi vizsgálatok szerint körülbelül 4-12 évig védenek a súlyos kórlefolyástól. Ezért fontos a 6. osztályosok iskolai kampányoltása, függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e még ellenanyaggal.
A gyermekek kötelező védőoltása térítésmentes, és a házi gyermekorvos, illetve az iskolaorvos adja be. A gyermekkoron túl az oltóanyag térítésköteles. Vényre felírhatja és beadhatja a háziorvos, vagy az oltópontokon lehet bejelentkezni, ahol szintén térítés ellenében elvégzik az oltást.

Oltásellenesség: egyes közösségekben helyi esethalmozódás

Schneider Ferenc megjegyezte még: az oltásellenesség terjedése következtében egyes közösségekben helyi esethalmozódás előfordulhat, ami a kórokozó terjesztését elősegíti. A szórványos és nem típusos megbetegedések pedig komoly veszélyt jelenthetnek a még oltatlan csecsemőkre. 

– A kórokozó nem tűnik el a népességből. A felnőttek elhúzódó köhögése hátterében mintegy 10 százalékban atípusos pertussis áll. Mivel azonban Magyarországon a gyermekek szamárköhögés elleni átoltottsága 11 éves korig 98 százalék fölött van, országos járványra nem kell számítani, nyugtatott meg.