Fazekas Napok: hogyan tovább?

Címkék#Albert Attila #vásár #magyarszombatfa #fazekas nap #fesztivál

A hatalmas sikerű idei fesztivál után több változás is várható a jövőben. A Fazekas Napok rendezvényről – és sokkal többről is – Albert Attilával beszélgettünk műhelyében, Magyarszombatfán.

Gombos Kálmán

Albert Attila magyarszombatfai fazekas

Fotó: Szendi Péter

A magyarszombatfai Fazekas Napok – Nemzetközi Fazekas Fesztivál és Vásár a fazekas szakma hazai seregszemléje, valamint a falu és a környék hagyományainak, értékeinek bemutatkozása. A program központi témája a fazekasság, amit kiállítás, szakmai előadások, bemutatók, versenyek és kirakodóvásár tesznek vonzóvá mind a mesterek, mind a nagyközönség számára. A két napos esemény egyaránt szól szakmai résztvevőknek, valamint a nagyközönség számára.

Fazekas Napok: a kezdetektől máig

A rendezvény alapötlete már a kilencvenes évek második felében felmerült. Végül 2002-ben kezdődött, és azóta minden évben megtartották. A cél az volt, hogy bemutassa az itteni fazekasok értékes és hagyományőrző tevékenységét, másrészt felhívja a figyelmet erre a határmenti kis településre, ami a legtöbb várostól messze esik. Albert Attila, helyi fazekas 2005-ben csatlakozott a rendezőkhöz, majd a 2010-es polgármesterré választását követően vált főszervezővé. A kezdetben kis létszámmal, szerény érdeklődéssel kísért alkalom mára az ország legnagyobb ilyen jellegű eseménye lett. Meghatározó, hogy meghívásos rendszerben érkeznek ide fazekasok az ország számos pontjáról. Ez biztosítja a nívót, a színvonalat: sok szakmabeli szerint kikerülhetetlen sarokkővé vált a magyarszombatfai rendezvény.

„Olyan, mintha a gyermekem lenne”

Az igazi felfutást (meglepő vagy sem) a COVID hozta. A bezártság után az eseményre már éppen el szabadott menni, és – mentek is. Sokan. A résztvevők száma gyakorlatilag megduplázódott, ami aztán azóta is maradt, sőt: nő, továbbra is. Bevezettek népszerűvé vált elemeket, például a látványégetést. Idén 53 fazekas korongozott együtt, egy helyen, aminek felvétele folyamatban van a Guiness-rekordok közé. Ezen túlmenően azonban számára leginkább az élmény volt a meghatározó: ötvenhárom mester között részt venni, ahol a legidősebb elmúlt nyolcvan éves, de akadt közöttük egészen fiatal fazekas is.

Új helyzetben

Az idei alkalom különleges volt Attila számára, hiszen ezt már leköszönő polgármesterként szervezte: októbertől nem ő fogja vezetni a falut. Ez most új helyzetet teremt, de nem sértődött, csak egy olyan folyamatban érzi magát, amelyben külön kell választania a szakmai részt az eddig megszokott vezetői oldaltól. Ez viszont lehetőséget teremt a letisztulásra, és jobban tud erre a területre koncentrálni. Ahogy fogalmaz: ő egyszerre fazekas és rendezvényszervező is. Ez megkönnyíti a helyzetét, hiszen pontosan tudja, „merre kell tovább menni”. Abban már most biztos, hogy lesznek változások.

Saját úton

Hogy mik lesznek ezek, az a következő hónapok során fog kialakulni. Szeretné továbbra is vezetni-szervezni ezt a nyitott közösséget – de már leválasztva az önkormányzati feladataitól, az ottani döntésektől. „Azokat az utakat kell járni, amiket lehet is járni” – vallja. Nem zárkózik el senkitől és semmitől, de a saját elképzeléseik szerint folytatják – szükség esetén másik időpontban és új névvel is akár. A bizonytalansági pontokat egy ilyen nagyszabású rendezvény esetén nem szabad meghagyni, hanem új támpontokat kell keresni. Már most folynak a tárgyalások, és a jövő évre tervezett alkalom pénzügyi forrásainak már fele ki is körvonalazódott – árulta el.

„Erről szól az életem”

Sajnos az újonnan felálló testületben nem lesz olyan, aki eddig részt vett volna ezekben a folyamatokban: sem szervezési, sem szakmai téren. Ez nem könnyíti meg a jövőbeni tervezést. De a Fazekas Napok a szakma nagy rendezvénye, országosan a legnagyobb ünnepe – amire olthatatlan igény mutatkozik, tehát: folytatni kell; ez nem kérdéses. Másrészt az is fontos, hogy a település számos lakója is előnyét élvezte az évenkénti rendezvénynek (szolgáltatások, szállásadás stb.), és ezen túlmenően érezhetett egyfajta büszkeséget is. A kis falu ugyanis nagy hírnévre tett szert országosan, sőt: nemzetközi szinten is ismertté vált. És fontosak a nemzetközi kapcsolatok: egyre több külföldi rendezvényre jut el ő is, és jönnek számos országból Magyarszombatfára is.

Ember a kerámiák mögött

Albert Attila fazekas család sarja: nagyapja és édesapja is szakmabeli volt, és ő ígéretet tett apjának halála előtt, hogy folytatni fogja. Ez számára magától értetődő: egy világosan látszó út a jövőbe, a múltbeli tapasztalatok és tudás alapján. A 49 éves családapa számára igen fontos a rendezett, nyugodt családi háttér. Négy gyermeke még iskolás: hogy folytatják-e ők is, az még természetesen a jövő kérdése. „Nekem az a dolgom, hogy ugrásra készen álljak” – mosolyog. Műhelyében mindenesetre jó néhány korong van: ezekhez legtöbbször gyerekek ülnek, akikkel nagyon szívesen foglalkozik. Küldetésének tekinti, hogy a hagyomány és a tudás ne szakadjon meg. A falu, valamint az Őrség eme csodaszép tradíciója és értéke fennmaradjon, éljen, kincsként őrizzék a jövőben is.