2024.08.05. 18:30
Kercaszomori főhajtás: erőt meríteni a bátrak tetteiből
A szomoróci felkelés 104. évfordulójára emlékeztek a községben szombaton. A kercaszomori főhajtásra szűkebb és tágabb környékről is sok-sok résztvevőt vonzottak a rendezvények. A két napos eseménysorozat a hétvége mindkét napján várta az érdeklődőket.
Kercaszomori főhajtás: a szomoróci felkelés évfordulóján tisztelegtek szombaton a településen
Fotó: VN/Kuhn N.
A szombati istentisztelet és ünnepi köszöntő, majd koszorúzás után számos kulturális és szórakoztató programon kapcsolódhattak ki a megjelentek. Vasárnap folytatódtak az események: családi, gyerek- és felnőtt alkalmak kínálták magukat.
Fotó: VN/Kuhn N.
Kercaszomori főhajtás a hősök előtt
A programok szombaton délután kettőkor kezdődtek a helyi református templomban. Az ünnepi istentisztelet után a szomoróci Communitas Fortissima emlékműnél gyűltek össze az emlékezők.
Ozsváth Imre református lelkész derűs és lélekemelő igehirdetését (és egy közös csoportképet) követően a megjelentek az emlékműhöz zarándokoltak át.
Vámos Zoltán, Vas vármegye főispánja méltatta a hősöket. Beszédében a táblán olvasható „Rendületlenül” szóra hívta fel a figyelmet, és tisztelgett a legbátrabbak előtt megemlékezésében. Mint elmondta: ha nincsenek ezek az elszánt emberek, most itt nem énekelhettük volna a magyar Himnuszt. Szerencsések lehetünk, hogy ünnepelhetjük ezt a hőstettet, és példát mutat számunkra: hogyan éljük az életünket a mai (most sem könnyű) körülmények között.
A megemlékezés után koszorúzással tisztelegtek a bátrak előtt. Küldöttség érkezett a Körmendi Járási Hivatalból, Balassagyarmatról és Lovászi községből (mint szintén „bátrak”), és a Kerkavölgyi Baráti Társaságtól is.
Megjelentek a környék polgármesterei is, és a határon túli magyarok képviseletében, valamint az Alsómaráci Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség nevében is helyeztek el koszorút; a község polgármestere, Kapornaky Sándor zárta a sort. Ezt követően Pongrácz Zoltán kercaszomori kötődésű festőművész ünnepélyes keretek között adta át a településnek szánt alkotásait.
Kercaszomor, a „Legbátrabb Község”
Kercaszomor a Legbátrabb Község – Communitas Fortissima – cím birtokosa. Az Őrség „nemes” őrt állói leszármazottainak bátorsága, hazaszeretete méltán érdemelte ki az utókortól az elismerő címet. 1919. augusztus 12-én a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság csapatai megszállták a mai Kercaszomor nyugati részét, amely akkor még Szomoróc néven önálló, református község volt. Egy évvel később, augusztus 1-én 23 órakor kezdődött az az akció, melynek során a helyi lakosság a kercai határőrség Rankay József hadnagy vezette katonáival együtt fegyverrel űzte el a betolakodókat. A diadal azonban rövid életűnek bizonyult, a megszállók erősítést kaptak és visszaszorították a kercai határőröket, a felkelésben részt vevő szomoróciak egy részét pedig bebörtönözték, akik tudtak, a szomszéd falvakba menekültek. A Határmegállapító Bizottság mégis a helyi lakosság bátor helytállásának hatására úgy döntött, hogy Szomoróc 1922. február 9-én visszatérhetett a megcsonkított országhoz.
