Szent István ünnepén Vépen felszentelték a szabadtéri liturgikus teret

– Az államalapítás történelmünk legsikeresebb eseménye, Szent István a legnagyobb hatású személyisége a mögöttünk hagyott ezer esztendőnek. Enélkül, nélküle ma már csupán porfelhő lennénk, amit egy hajdan volt nagy nemzet vert fel a történelem országútján – fogalmazott ünnepi beszédében Kovács Péter polgármester augusztus 20-án. A templomi szentmise után Németh Tamás plébános megáldotta az új szabadtéri oltárt. 

Szent István király mai ünnepe három kinccsel gazdagít bennünket egyénileg és közösségileg – fogalmazott Tamás atya. Az elsőnek az új kenyér megáldását nevezte – a Jóisten mindent megadott a bőséges terméshez, mondta. A másik nagy kincs a magyar hitünk szép fejezetét bemutató kép, amelyet két tehetséges vépi leány – Németh Liza és a testvére, Boglárka készített ajándékként a közösségnek. A nagy alakú alkotás Szent István királyt ábrázolja, amint felajánlja koronáját a Boldogságos Szűzanyának.

Harmadikként az új, szabadtéri liturgikus tér megáldását említette. 

Kovács Péter polgármester 14 évnyi városvezetés után beszédével köszönt el a vépiektől.

Azzal kezdte: embert próbáló feladatra vállalkozik, aki Szent István személyét és örökségét kívánja méltatni. Mert országalapító szent királyunk az az alap, akire a későbbi korok építkeztek. Úgy folytatta:

– Különös ünnep az idei több más okból is, hiszen idén volt a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozásunk 25. és 20. évfordulója, és idén ünnepeltük várossá avatásunk 15. évfordulóját is. Ez az egész olyan, mintha ismételné magát a történelem, hiszen sokan a Szent István-i államalapítást is egyfajta csatlakozásként értelmezik, magyarázzák, amellyel Magyarország elkötelezte magát a nagybetűs Nyugat mellett.

Majd az ezer évvel ezelőtti – 1024-ből való – krónikák tartalmából idézett. Mint mondta, első pillantásra úgy tűnt, hogy túl voltunk az államalapítás munkájának nagy részén. A krónikák alaposabb tanulmányozása után azonban kiderült, hogy az országalapítás munkájának neheze még hátra volt. Mert a frissen alapított keresztény Magyarországot meg is kellett védenünk a kor legerősebb európai birodalmával, a Német-római Birodalommal szemben. Szent István mesteri módon aratott győzelmet. Magyarország nem hódolt be a birodalomépítő császár előtt. A fiatal királyság – a térségben egyedülálló módon – meg tudta őrizni szuverenitását. 

A hatalmas Szent István-i mű, az államalapítás nagy munkája kapcsán elmondta: a történelem egyáltalán nem arra tanít, hogy ezer esztendővel ezelőtt, miután átestünk a „jogharmonizáción”, és felvettük a keresztséget, a krisztusi Európa hálásan befogadott, mintegy „magához emelt” bennünket, magyarokat. A krónikák azt üzenik számunkra, hogy Szent István nem belecsöppent a békés Európába, hanem segített azt megteremteni. Európa többek között általunk vált azzá, ami évszázadokig lett: a Krisztus-hitben egyesülő Nyugat. A kereszténység és Európa fogalma akkor egymást fedte. Szent István pedig a kortársak és Európa szemében egyenrangú fél, igazi keresztény uralkodó volt. 

– Nem tőlünk, magyaroktól független véletlen, szerencse, hogy a sztyeppei népek közül egyedül nekünk sikerült megkapaszkodnunk, keresztény államot építenünk, és ezt az államot ezer esztendőn keresztül megtartanunk. Gondoljunk augusztus 20-án erre – fogalmazott.

A szentmise után a plébános megáldotta az új, szabadtéri liturgikus teret – ezzel is ékesedett, bővült a vépi egyházközség és a város.

Huszonöt éve szolgál Vépen Németh Tamás esperes-plébános – a hívek meglepetéssel, ajándékkal készültek neki. A megáldott kenyeret végül felszeletelték, és az ünnep zárásaként az idén is igazi szeretet-lakoma helyszíne volt a templomkert.