Szombathely a legboldogabb? - Hoós Tibor egykori bíró kocsmai szatírája a karneválon

Ha van annak a kutatásnak alapja, hogy Vas a legboldogabb megye, Szombathely a legboldogabb megyeszékhely, akkor azt is megteheti a város, hogy görbe tükröt állít magának – mondta el érdeklődésünkre a szerző, Hoós Tibor, egykori bíró – aki a törvényszék elnöke is volt -, jelenlegi ügyvédi tanácsadó, aki negyven éves tapasztalatait, megtörtént eseteket dolgozott át ötven százalékban, természetesen a felismerhetetlenségig víve a történeteket és személyiségi jogokat nem sértve. Mégis sokan ráismernek majd egyes szombathelyi eseményekre, amelyekhez persze kitalációk is fűződnek. Amint Hoós Tibortól a boldogság-nyomozás kapcsán megtudtuk, a darabban a közvéleménykutató például a Fő téren Össze-vissza Biciklizők Egyesületének tagjait és a Kórházba Legalább Kétszer Sikeresen Telefonálók örömdalárdáját is megkérdezi, miként érzik magukat a városban. 

És hogy miért egy kocsma a szatíra helyszíne?

 – A legőszintébben egy kocsmában lehet kifejezni a dolgokat, ott nem finomkodnak. Itt ki lehet facsarni az emberekből az igazságot. – fogalmazott Hoós Tibor, akitől azt is megkérdeztük, honnan van erről tapasztalata. Ígyhát megosztotta: sok bírósági esetnek a kiindulópontja a kocsma volt, főként büntető ügyeknek, de akár válópereknek is. Tanúkat kellett meghallgatni, hogy az italozó miután hazament, miként hőbörgött, mennyire félt tőle a család… Sok szombathelyi sztori van. 

A „Kő a mezőn, avagy csak a kocsma népe tudja, hogy miért Szombathely a legboldogabb megyeszékhely!” című szatíra dramaturgja Kelemen Zoltán színművész, aki a darabról szólva úgy határozta meg: szórakoztató, kacagtató mű, Szombathely jelenével és közelmúltjával foglalkozik, de nem aktuálpolitikai parabola, nem ítélkezik, csak elgondolkodtat, ráismertet. 

- Nagy tisztelettel vagyok Hoós Tibor iránt, aki Szombathelyen egy köztiszteletben álló jogász – fogalmazott Kelemen Zoltán. - A karneválba belefér az, hogy egy felolvasás formájában bepillantást nyerjen a nagyközönség egy jogász ember vicces formában tálalt világlátásába. Hoós Tibor a maga humorával ad látleletet a városról, az országról. Azzal nyújtottam segítséget a szerzőnek, hogy kissé megrövidítettem a darabot, finomítottam, javítottam a következetlenségeket. Egy ötven percig tartó kabarétréfa lett, amelyben feltűnik a Dongó, a Lófej kocsma, a Révfülöpi borozó, a kocsmai törzsvendégek. Váratlanul érkezik valaki Budapestről, és felbolygatja a kocsma mindennapi életét – ennyit árult el a tartalomról Kelemen Zoltán, a szervező munkáról pedig annyit, hogy ő trombitálta össze a szabad vegyértékkel rendelkező színészeket, akik szívesen vállalták a szereplést Hoós Tibor darabjában. 

A felolvasásban a Weöres Sándor Színház művészei vesznek részt: Szabó Tibor, Orosz Róbert, Horváth Ákos, Kelemen Zoltán, Bálint Éva, Nagy Cili és Papp-Ionescu Dóra.