2024.08.07. 14:15
V. Németh Zsolt: A víz tekintetében példátlan időszakot élünk, kiemelten fontos a vízzel való tudatos gazdálkodás
Az elmúlt évek energiaár-robbanása rávilágított arra is, hogy felül kell vizsgálnunk az energiafaló rendszereinket. Az elmúlt évtizedben 1000 milliárd forintot költött a kormány a víziközmű-hálózat fejlesztésére, amelynek része volt a szennyvíztelepek fejlesztése is - erről is beszélt V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkára az Origonak. A víziközmű-ágazatban lezajlott változások is témát adtak.
Fotó: VN/Polyák Attila/Origo
Augusztustól a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos feladatok mellett a vízgazdálkodás és a vízvédelem is átkerült az Energiaügyi Minisztériumhoz. Az Origo hosszabb interjút készített V. Németh Zsolt víziközmű-ágazatért felelős államtitkárral. Azt szemlézzük cikkünkben. V. Németh Zsolt az Origonak kifejtette:
Forrás: VN/Polyák Attila/Origo
Ez a változás azért jelentős, mert a víz egy természeti elem, minden élet alapja, szakrális jelentősége mellett gazdaságépítő eszközként is funkcionál. Akkor tudunk a vízzel kapcsolatban hatékonyan gazdálkodni, ha ez a három felelősségi kör össze van hangolva.
- Elsődleges feladatunk a lakossági fogyasztók és a gazdaság ivóvízzel való ellátása, ezért fontos, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű vízkészlet álljon rendelkezésre.
- Az ehhez kapcsolódó vízbázisaink védelme is fontos, amiken keresztül a szolgáltató elvezeti a vizet a fogyasztókhoz.
- A fogyasztó által már egyszer használt víz ismételt hasznosítása szintén a szolgáltatók feladata. A tisztított vizeket a felszíni vizekbe vezetik vissza, hogy utána a víz körforgása révén újra a vízkészleteinket gyarapíthassa. Ennek az ellátási láncnak egyenszilárdnak, minden elemének biztosnak kell lennie, ezért sem jó, ha felszíni- vagy felszín alatti vízkészletünknek vagy a hozzá tartozó szolgáltatásoknak több felelőse van" - összegzett a politikus.
Egy éven belül akár aszály és áradás lehet
Fotó: VN-archív/Szendi Péter
Az államtitkár rámutatott arra is: A víz tekintetében egy új, példátlan időszakot élünk, hiszen manapság akár egyazon évben előfordulhat aszály és árvíz is emiatt kiemelten fontos a víz megtartása, a vízzel való tudatos, tervezett gazdálkodás. Ezt végig vinni komoly szemléletváltást igénylő feladat. Fontos, hogy a vízkárelhárítás mellett a fenntartható készletgazdálkodás is kiemelt figyelmet kapjon. Eddig az volt a fókuszban, hogy védjük meg a lakosságot, a vagyonunkat az árvíztől.
Ebben a tekintetben hihetetlen fejlődés történt az elmúlt években, ugyanis nagyságrendileg 450 milliárd forintot fordított az állam hazai és uniós forrásból arra, hogy ezt a fajta képességet erősítse - fogalmazott V. Németh Zsolt, aki az ország vízvédelmi képességének fejlődéséről is szólt.
Jó példa erre a szentgotthárdi árapasztó vápa, illetve egy mederszelvény bővítés, amivel el lehetett érni azt, hogy az emberek a piacon veszélyérzet nélkül vásárolnak, miközben a fejük felett folyik el a megduzzadt Rába. Ez is elképesztő technikai fejlesztéseket igényel, de megéri. A magyar vízügy már többször is kiválóan vizsgázott a nehéz helyzetekben, mindig magas színvonalon teljesít, és a világ élvonalában van
- emelte ki a jó példát választókerületéből V. Németh Zsolt.
Az energiafaló rendszereket felül kell vizsgálni
"A villámárvizek következtében sajnos már nem újdonság a vízben álló aluljárók, mélygarázsok, folyóvá váló utak képe. Megoldásként tekintünk az úgynevezett „szivacsvárosokra”, ahol a lehető legtöbb vizet „fogjuk meg”, hogy hatékonyan védekezzünk, és később hasznosítani tudjuk ezt a készletet.
Az elmúlt évek energiaár-robbanása rávilágított arra is, hogy felül kell vizsgálnunk az energiafaló rendszereinket. Hihetetlen energiákkal juttatják el bizonyos szolgáltatók az ivóvizet a fogyasztóhoz, vagy gondoljunk a hatalmas belvízi szivattyúrendszerünkre, a vízkormányzási létesítményeinkre, amelyekkel visszatartjuk, és a földekre juttatjuk a vizet, miközben a vízerőben, a víz hőmérsékletében vagy akár a szennyvízben rejlő energiatartalékunkat nem használjuk ki hatékonyan - hangsúlyozta az államtitkár.
A víziközmű-ágazat átalakulásáról
A víziközmű-szolgáltatások 2023. február 8. óta tartoznak az Energiaügyi Minisztériumhoz. Az eddig elért eredményekről szólva V. Németh Zsolt kifejtette: "Fontos az, hogy ez az egész egy közösségi víziközmű-szolgáltatás, melynek hatékony működtetéséért az állam felel. Ezek a tevékenységek elsősorban szabályozó és ellenőrző jellegűek, de a vízvagyon tulajdonosaként az állam mindig, mindenhol jelen van.
Az elmúlt évtizedben 1000 milliárd forintot költöttünk a hálózat fejlesztésére, amelynek része volt a szennyvíztelepek fejlesztése is. Az uniós csatlakozásunkkor 365 településen nem volt megfelelő az ivóvíz minősége, most 9 ilyen település van. Amíg az ivóvíz tekintetében szinte 100 százalékos a lakosság ellátása hosszú ideje, addig ez a szám 86 a horvátoknál és 74 a románoknál. Ugyanakkor a meglévő infrastruktúra szinten tartása, megújítása nem kapott kellő figyelmet. A következő időszakban ez kerül majd fókuszba. Ami még nagyon fontos, hogy 400 szervezet volt 2010-ben hazánkban, amely az ivóvíz- és csatorna-szolgáltatásokat látott el, ezt mára 36-ra csökkentettük, melyek fele állami tulajdonban van. Ezek hatékony koordinációja érdekében létrehoztuk az ország negyedik legnagyobb állami cégét, a Nemzeti Vízműveket, így a lakosság felének már állami cég szolgáltat - összegzett az államtitkár.
Önkormányzati konzultációs tanácsokat hoznak létre
"Az önkormányzatokra továbbra is számítunk, ezért valamennyi szolgáltatási területen önkormányzati konzultációs tanácsot hozunk létre. Emellett egy központi raktárbázist is kialakítunk, hogy alkatrészeket tárazzanak be. Emlékezzünk a tavaly decemberi érdi esetre, amikor mindenki azon izgult, hogy az ünnepekre megérkezik-e két javító idom Olaszországból. A raktárbázis kiszámíthatóbb és biztosabb ellátást eredményez - nyilatkozta a politikus, aki az eredmények közül kiemelte még: amíg a már említett 36 szolgáltató harmada az 2023 elején csődközelben volt, addig mára a cégek konszolidált körülmények között, tisztességes béremelést követően rendezetten tudnak működni. Korábban a nem lakossági fogyasztóknál az ivóvíz esetében 932-féle díjszabás volt országszerte, és 936 a szennyvíznél. Tehát ez azt jelentette, hogy 49 és 26-szoros különbségek voltak az országban, amelyet megszüntettek, és létrejött egy egységes díjrendszer" - fejtette ki V. Németh Zsolt az Origonak.
Létrehoztunk egy ellentételezési alapot is, hogy a méltánytalanul elszenvedett veszteséget és az érdemtelen nyereséget kiegyenlítsük. Ez az új szisztéma azt is lehetővé teszi, hogy a rekonstrukciókra forrást tudjunk biztosítani a cégeknek. A vízügyi igazgatóságoknál hasonló eredményeket szeretnénk felmutatni
- emelte ki.
V. Németh Zsolt: megváltoztak a körülmények, alkalmazkodnunk kell
A klímaváltozás kihívásairól szólva V. Németh Zsolt rámutatott: "Nem győzöm hangsúlyozni a szemléletváltás fontosságát. Megváltoztak a körülmények, ezért alkalmazkodnunk kell. Újra kell gondolni az alapokat: a víz- és energiafogyasztásunkat, településeink szerkezetét, vízi létesítményeink üzemrendjét, oktatási anyagainkat, öntözési szokásainkat és még sorolhatnám. Hogy csak egy dolgot említsek, a Homokhátságot egykor több száz természetes tó jellemezte, ma pedig már a térség vízpótlásával foglalkozunk".
Összegezve talán nem is az a legfontosabb, hogy ma hogy állunk vízkészleteinkkel, hanem az, hogy jövőnket hogyan alakítjuk a klímaváltozás és használati szokásaink ismeretében
- zárta gondolatsorát V. Németh Zsolt.
