Nyugdíjkisokos: korhatár, szempontok, kedvezmények - ezt mindenkinek tudnia kell!

Fő szabály szerint öregségi nyugdíjra az jogosult, aki a 65. életévét betöltötte és legalább 20 év szolgálati időt szerzett. Ebben az esetben öregségi teljes nyugdíj kerül megállapításra. 

Öregségi nyugdíjra jogosult a korhatár betöltésekor az is, aki nem szerzett 20 év szolgálati időt, de rendelkezik legalább 15 év szolgálati idővel. 

Ebben az esetben öregségi résznyugdíj kerül megállapításra - írja a Magyar Államkincstár. 

Ha 1960-ban született, jövőre nyugdíjas lehet 

Az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint fokozatosan emelkedett az elmúlt években. A nyugdíjkorhatár  

1952. január 1-je előtt születettek esetében, a betöltött 62. életév, 

1952 –ben születettek esetében, a betöltött 62. életév betöltését követő 183. nap, 

1953-ban születettek esetében, a betöltött 63. életév, 

1954-ben születettek esetében, a 63. életév betöltését követő 183. nap, 

1955-ben születettek esetében, a betöltött 64. életév, 

1956-ban születettek esetében, a 64. életév betöltését követő 183. nap, 

1957-ben és később születettek esetében, a betöltött 65. Életév 

Mi számít szolgálati időnek? 

Szolgálati idő alatt elsősorban azokat az időszakokat kell érteni, amelyek alatt a nyugdíjigénylő biztosításra kötelezett jogviszonyban állt (biztosított volt), és az előírt nyugdíjjárulékot megfizette, illetve szolgálati idő szerzésére kötött külön megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot. 

Szolgálati időnek minősül az olyan ellátások folyósításának az időtartama is, amelyekből nyugdíjjárulékot kell fizetni. pl. ápolási díj, gyermekgondozási segély, rehabilitációs ellátás stb. 

Szolgálati idő továbbá a katonai (polgári) szolgálat időtartama, szakmunkás tanulói jogviszony, az 1998 előtti nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok időtartama. 

Milyen szabályok vonatkoznak a nőkre? 

A főszabály szerint a 40 év jogosultsági időn belül legalább 32 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idővel kell rendelkezni, azaz a gyermeknevelésre tekintettel elismerhető jogosultsági idő a 40 éven belül, legfeljebb 8 év lehet, de a nyugdíj 40 év keresőtevékenység alapján is megállapítható. 

Eltérő szabály vonatkozik azokra a nőkre, akik 5 vagy több gyermeket neveltek fel. Esetükben a 40 év jogosultsági időn belül a 32 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő feltétel 5 gyermek esetén egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de legfeljebb 7 évvel csökken. Ilyen módon például 5 gyermek nevelése esetén a jogosultság megállapításához a 40 év jogosultsági időn belül legalább 31 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő és legfeljebb 9 év gyermeknevelésre tekintettel elismert szolgálati idő szükséges. A 40 éven belül legfeljebb 25 évre csökkenhet a keresőtevékenységgel megszerzett szolgálati idő feltétel. 

Annak az igénylőnek, aki gyermekek otthongondozási díjában részesült, vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekre tekintettel részesült ápolási díjban, vagy 1998. január 1-jét megelőzően gyermekek otthongondozási díjának minősülő szolgálati időt szerezett, a 40 év jogosultsági időn belül 30 év keresőtevékenység szükséges. 

Nagy dilemma: mennyi lesz a nyugdíj összege? 

Aki 2023-ban vonul nyugdíjba, annak a nyugellátás összege a 2023. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesül a 2024. évi januári nyugdíjemelésben (6 százalék), és a tizenharmadik havi nyugdíj 2024-ben esedékes összegében. 

Ha valaki 2024-től lesz nyugdíjas, az a januári rendszeres nyugdíjemelésben először 2025-ben részesül. Az új valorizációs szorzószámok jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére. 

Utána is dolgozhatunk? 

2020-júliusa óta igen, ráadásul kétféle utat is választhatunk: nyugdíj mellett vállalunk munkát; vagy nyugdíjba vonulás nélkül folytatjuk a keresőtevékenységet.