Tudja, mennyi vasi templom viseli Szűz Mária nevét legalább öt évszázada?

Ez azonban nem volt mindig így, és ha feltennénk a kérdést, vajon mit is jelent a Gyümölcsoltó, a Sarlós, a Gyertyaszentelő, a Nagy-, a Fogolykiváltó vagy a szeptember 8-án ünnepelt Kisboldogasszony kifejezés, aligha tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, erre napjainkban a teológiát végzetteket leszámítva csak kevesen tudnának egzakt választ adni. Ha a katolikus naptárakban olvasható Mária-ünnep elnevezés eredetét meg akarjuk ismerni, bizony alaposan lapozgatni kell a lexikonokat. 

Hazánkban Krisztus anyjának, Szűz Máriának kötelező ünneplését már Szent László király törvénye elrendelte. Az 1092-ben tartott szabolcsi zsinat határozatait az uralkodó törvénykönyvének 38. cikkelye sorolja fel, és abban a Gyertyaszentelő, a Kis- és a Nagyboldogasszony Mária-napok kötelező ünnepekként vannak felsorolva. Vas vármegye középkori egyháztörténetének kutatása során a fáradságos munkával átvizsgált több ezer, 1526 előtt keltezett oklevélben 160 középkori vasi templom adatait sikerült megtalálnunk. E nyilván nem teljes adatbázisban azonban mindössze 15 olyan templom volt, amelyet a dokumentumok Szűz Mária titulusúként említettek. 

Ez a számadat összhangban van azzal, amit a magyarországi egyháztörténet kutatói állapítottak meg, nevezetesen, hogy „a középkori templomtitulusok sorában közel 15 százalékos aránnyal a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templomok állnak az első helyen”. Ha a Szombathelyi Egyházmegye napjainkban kiadott címtárát átnézzük, abban 38 vasi Szűz Mária titulusú templomot találunk, de ezek közül csak három olyan van, amelynek védőszentje már a középkorban is a Boldogságos Szűz volt. A szabolcsi zsinat által kötelezően megtartandónak írt Máriaünnepek egyike szeptember 8-a, Kisboldogasszony ünnepe, Mária születésének napja volt. 

A február 2-i Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, bár elsősorban Jézusnak a templomban való bemutatásáról való megemlékezés, az ünnep neve a magyar népnyelvben onnan ered, hogy ezen a napon a templomban megjelenő főpap gyertyákat osztott szét a hívek között. Augusztus 15-e pedig Mária halálának napja, a Boldogasszony mennyekbe való felvételének ünnepeként kapta a Nagyboldogasszony elnevezést.