Vasban is találtak nyugat-nílusi lázzal fertőzött beteget

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ oldalán látható fertőzőbeteg-jelentésben a 36. héten (szeptember 2. és 8. között) országosan 22 betegnél jelentettek encephalitis infectiosát – agyvelőgyulladást – a megbetegedéseknél a nyugat-nílusi vírus állt a háttérben és valamennyi megbetegedés hazai eredetűnek bizonyult. 

A legfrissebb statisztika szeptember 10-én készült – e szerint 11 vármegyében – Vas nem volt köztük – és Budapesten is találtak már fertőzöttet. Azóta változott a helyzet: lapunk úgy értesült, hogy már vármegyénkben is regisztráltak betegeket, akik kórházba kerültek.

Dr. Schneider Ferenc, a Markusovszky-kórház Infektológiai Osztályának vezetője megerősítette a hírt: 

. Heves fejfájással, eszméletzavarral, mozgászavarokkal kerültek kórházba, egyikük járásképtelen volt. 

A megbetegedés előfordulásáról, kórokozójáról, tüneteiről, kezeléséről és megelőzéséről is kérdeztük az orvost. 

– Állatról emberre terjedő vírusfertőzés a nyugat-nílusi láz. Emberről emberre nem terjed. Kórokozója a flavivírusok családjába tartozó nyugat-nílusi vírus (WNV), amelyet már 1936-ban azonosítottak, Afrikából indult útjára. 1996 és 2000 között Romániában volt nagy számú megbetegedés, és nagy meglepetésre mintegy 10 százalékos halálozást produkált azoknál, akiknél idegrendszeri szövődményük is volt. Közben a vírus megjelent az amerikai kontinensen is, nagyon sok megbetegedést eredményezett – azóta az egész világon elterjedt. Az állatvilágban bénulást okozott, lovak, hattyúk is estek áldozatul. Magát a vírust vándormadarak szállítják – a belőlük szívó szúnyogok viszik tovább az állatokra és az emberre. A terjesztő szúnyogokról korábban úgy gondoltuk, nem élik túl a teleket, de másként történt. Kiderült, hogy a hazai szúnyogok is képesek hordozni és terjeszteni. Magyarországon is előfordult több eset a 2000-es évek elejétől – a súlyosan megbetegedett embereknek idegrendszeri szövődményeik voltak – vérükből és az agyvízből vett minta mutatta ki a fertőzést. Azóta szinte minden évben volt megbetegedés. Az idei év kiemelkedő – mondja a szakember. 

A fertőzések többsége enyhe: minimális tünetekkel – izomfájdalommal, lázzal, kiütésekkel, ízületi fájdalommal, hányással – jár, és néhány nap-hét alatt lezajlik. Nagyon kis százalékban idegrendszeri tüneteket – az agyvelő- és agyhártyagyulladás tüneteit – produkálja. Bénulások, aluszékonyság, eszméletvesztés, idegrendszeri görcsök jelentkezhetnek, az agyvízben pedig gyulladásra mutató eltérések lehetnek, teszi hozzá. 

Mint kiderült, a vírusnak nincs specifikus gyógyszere és egyelőre védőoltása sincs. A támogató kezelések – folyadékpótlás, lázcsillapítás, agynyomás csökkentése – átsegíthetik a beteget a kritikus időszakon. Ha légzési problémák adódnak, akkor akár intenzív osztályra is kerülhet a beteg. Sajnos halálozás is előfordulhat. 

– Nem tudni, hogy Magyarországon hány megbetegedés lehet, csak becsülni lehet, hogy az azonosítottakon kívül legalább öt-tízszeres a szám, hiszen akiknél enyhe lefolyású a nyugat-nílusi láz, azok sokszor orvoshoz sem kerülnek: fájdalomcsillapítással, lázcsillapítással átvészelik az időszakot. Kórházba elsősorban felnőttek kerülnek. A betegek 70 százaléka férfi, az átlagéletkor 61 év. A szeptember első hetében diagnosztizált esetekkel a 2024. évben nyilvántartott nyugat-nílusi láz megbetegedések száma 66-ra nőtt.

A megelőzéssel kapcsolatban a szakember annyit mond: a szúnyogcsípések általában alkonyatkor, víz mellett történhetnek. Ott kell rovarriasztót alkalmazni, megfelelő ruhát viselni vagy kerülni, hogy ilyenkor a szabadban legyünk. Jó hír: ahogy jön a hideg, és eltűnnek a szúnyogok, kevesebb megbetegedésre lehet számítani.