Bersek József is harcolt a honvédseregben – Az aradi vértanúk emléknapja Kőszegen

„1848 márciusában megesküdtünk, hogy rabok tovább nem leszünk. Áprilisban megalakult az első független és felelős magyar kormányunk, melynek miniszterelnöke gróf Batthyány Lajos lett. Az akkori király, V. Ferdinánd ugyan adott engedményeket, de csak azzal a hátsó szándékkal, hogy időt nyerjen. A császári csapatok közben megtámadták hazánkat, hogy elvegyék tőlünk a frissen kivívott függetlenségünket”– a tragikus nap, október 6. előzményeit vette sorra Horváth Márta közte a világosi fegyverletétellel, a szabadságharc leverését követő megtorlással, Haynau vésztörvényszékével, amely tanúk meghallgatása, védők részvétele nélkül olyan honvédtiszteket ítélt halálra, akik a szabadságharc előtt a császári és királyi hadseregben szolgáltak, és a harcok során ezredesi vagy tábornoki rangot értek el. 

Az aradi vértanúkról azt mondta: áldozatok és hősök is voltak egyben. Áldozatai annak a hatalomnak, amely nem nézte jó szemmel a nemzeti önrendelkezési törekvéseket, s nem akarta elfogadni a szabadságszerető népek óhaját. És hősök, mert az igaz ügyért a halált is vállalták. 

Büszkék az iskola névadójára, Bersek Józsefre

Majd azzal folytatta: a Bersek József Általános Iskola dolgozói, tanárai és diákjai büszkék névadójukra, aki harcolt a honvédseregben. Rendkívül vitéz katona volt. Vitézségéért 1849 áprilisában Görgei Artúr babérkoszorús érdemjellel tüntette ki, ezredesi kinevezését pedig maga Kossuth Lajos kormányzó elnök írta alá. A szabadságharc bukása után halálra ítélték, minden vagyonát elkobozták, majd 1852-ben kegyelem útján szabadult. Ugyan a sokat szenvedett hős 1865. január 15-én a halálba menekült, az iskola előtt álló emlékművön és a kőszegi temetőben lévő jelképes síron kívül az utódok, a bersekesek is vigyázzák és megőrzik emlékét az utókornak.