Újra megnyílt a Markusovszky Kórház Fájdalom Szakambulanciája

A fájdalom egyidős az emberiséggel. Nehezen meghatározható fogalom. Nem csupán fizikai érzékelési jelenség, hanem érzelmi élmény, tapasztalás is, ami erősen szubjektívvé teszi a fájdalom megélését és egy külső személy számára a mértékének megítélését is. Az alapvető biológiai funkciók közé tartozik, ami megvédi a szervezetet az őt ért túlzott károsodásoktól vagy akár a haláltól is. Fájdalom nélkül nincs élet, viszont annak csillapítása minden orvos kötelező feladata. A fájdalom csillapítása és a fájdalommentes élet az emberi méltóság megőrzésének egyik alappillére, minden ember alapvető emberi joga – mondja bevezetőjében Szalárdiné dr. Buzga Bernadett, majd különbséget tesz akut vagy heveny (maximum 3 hónapig fennálló) és krónikus vagy idült fájdalom között, mely 3 hónapon túl folyamatosan fennáll vagy rendszeresen visszatér. 

Különbség van akut és krónikus fájdalom között

– Az akut fájdalom biológiailag hasznos, mert akár egy életet veszélyeztető állapotra is felhívhatja a figyelmet, melynek okát minél hamarabb fel kell tárni, orvoshoz kell fordulni és kezelni. Ilyen például az antibiotikum adása tüdőgyulladásban vagy egy sürgős operáció perforáló vakbélgyulladás gyanúja esetén. Az oki terápia után a beteg újra teljes életet élhet. Ezzel szemben a krónikus fájdalomnak csak káros hatása van, nem “szolgálja” a beteg egészségét. Sokszor a kiváltó betegséget nem lehet teljesen meggyógyítani, az is előfordul, hogy a kiváltó ok már nem áll fenn, de az idegrendszerünk ezt másképp érzékeli. Ennek hatására egy kóros ördögi kör alakul ki, mely hosszú éveken át fenntartja a betegek szenvedését. Ilyen esetben ezt önálló betegségnek kell tekinteni és eszerint kezelni. Az erős, nehezen csillapítható fájdalom kihatással van a beteg teljes életére, emberi kapcsolataira, befolyásolhatja táplálkozását, alvását, fokozza szorongását és nehezíti a betegséggel való megküzdést. Emiatt nagyon fontos, hogy megakadályozzuk a krónikus fájdalom kialakulását – mondja. 

A fájdalomterápia és a fájdalom ambulancia alapjai

Majd a fájdalomterápia fogalmát tisztázza: az orvostudománynak azon ága, amely a krónikus fájdalomban szenvedő emberek fájdalmát, szenvedését hivatott enyhíteni, valamint a funkciók és az életminőség javulását eredményezi. 

– Magyarországon sajnos még nagyon kevés fájdalom ambulancia működik, de az elmúlt években ez irányban is fejlődés indult el, elméleti-és gyakorlati képzések segítik a téma iránt érdeklődő orvosokat. Ennek eredményeként nyithatta meg kapuit kórházunkban a Gyermek Fájdalomkezelő Ambulancia és a Fájdalom Szakambulancia. Utóbbi újranyitása régóta tervbe volt véve. Kórházunkban dr. Széll Kálmán nyugalmazott osztályvezető főorvos, címzetes egyetemi tanár tette le a fájdalom ambulancia alapjait, külföldi tanulmányi útjai során szerzett tapasztalatai alapján. Később dr. Schaffer Éva főorvosnő folytatta a megkezdett munkát. Sajnos a Covid-19 pandémia miatt az ambulancia működése átmenetileg szünetelt. 

Dr. Németh Péter, a Központi Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztály osztályvezető főorvosa támogatta a Szakambulancia újranyitásának tervét, a Kórház menedzsmentje pedig a vasi betegek magas színvonalú ellátása érdekében minden szükséges személyi és tárgyi feltételt biztosított ehhez, így egy hónappal ezelőtt el is tudtunk indulni.

Komplex szemléletmódot alkalmaznak

A fájdalomterápiában komplex szemléletmódot alkalmazunk a fájdalom okának felderítéséhez, máshogy épül fel a vizsgálat menete is, ami egy időigényes folyamat – mondja, sorra véve a fájdalomcsillapítás javasolt módszereit.

– A fájdalmat minden esetben, amíg lehet, kell is csillapítani. Akut esetben mindaddig, amíg nem kerül diagnózisra a háttérfolyamat. A műtét utáni fájdalomcsillapítás elengedhetetlen nemcsak a beteg szenvedéseinek enyhítésében, hanem a krónikus fájdalom kialakulásának megelőzésében. A már kialakult krónikus fájdalom csillapítása igazi kihívás, és sokszor szinte lehetetlen. A fájdalmat lehet 

• különböző fájdalom- és gyulladásgátló gyógyszerekkel, 
• nem-gyógyszeres eljárásokkal, 
• a fizio-fizikoterápia széles eszköztárával (hideg, meleg, elektromos áram alkalmazása, ágynyugalom, különböző tornák, mozgásformák elsajátítása, életmódváltás, testsúlycsökkentés, étkezési szokások átértékelése, rendszeres testmozgás elkezdése, -mely még a krónikus fájdalommal élők esetében is nagy szereppel bír-, jóga, pszichoterápia, kognitív terápia, viselkedésterápia, aromaterápia, akupunktúra, stb…)
• és úgynevezett invazív eljárásokkal (többek között ultrahang vagy képerősítő alatt elvégzett idegblokádok) csillapítani. 

A legfontosabb, hogy kombinációban alkalmazva még nagyobb hatás érhető el. Ezt nevezzük multimodális terápiának. Multidiszciplináris pedig azért, mert több társszakma (pl. idegsebészet, ortopédia, reumatológia, fizioterápia) szorosan, közel egyidőben dolgozik együtt.

Ne hanyagoljuk el a panaszokat – tények és tévhitek

A doktornő azt tanácsolja, forduljunk időben szakemberhez, ne hanyagoljuk el a panaszokat. Amennyiben gyógyszeres kezelésre van szükség, érdemes rendszeresen, akár órához igazítva beszedni a gyógyszereket, nem kell “tűrni”. Kezdjünk életmódváltásba: rendszeres mozgással, étrendváltással például a cukorbetegség kezdeti fázisában akár évekkel késleltetni lehet a gyógyszeres terápia bevezetését. A cukorbetegségben is kialakulhatnak krónikus fájdalomhoz vezető állapotok, melyek kezelése sokszor nagy kihívás a kezelőorvosnak.

A fájdalommal, fájdalomcsillapítással kapcsolatos tényekről és tévhitekről is beszél: 

– Mozgásszervi fájdalom esetén tévhit, hogy ágyban kell feküdni (természetesen van olyan állapot, amikor átmenetileg szigorú ágynyugalom szükséges), és nem szabad mozogni. Mozogni kell, annyira, amennyire valaki általános állapota megengedi. Mindenképpen jó hatása van a mozgásnak a gyógyulásra nézve, egyeztetve orvossal és gyógytornásszal. Az orvos utasításait pontosan be kell tartani, az általa felírt gyógyszereket rendszeresen szedni kell, ha szükséges, órához igazítva.

Sokszor kialakulhat krónikus fájdalommal élő embereknél a szégyenérzet, egyfajta megbélyegzés érzése. Orvostól orvosig járnak, nem találják fájdalmuk kiváltó okát, így eljuthatnak odáig is, hogy az talán csak a fejükben létezik. A beteg fájdalmát mindig komolyan kell venni, el kell hinni annak erősségét is (ami mindig szubjektív), és lehetőség szerint csillapítani kell, mondja. Hasonló jelenség áll fenn az erős opioid típusú fájdalomcsillapítót szedő betegeknél is. A hozzászokástól való félelem a betegek részéről, környezetük negatív megnyilvánulásai nem könnyíti meg a helyzetet.

Tévhit az is, hogy mindenkinél minden gyógyszer egyformán hat. Különbség van a korosztályok (fertilis korú hölgyek, idösek), de a nemek között is, például a különböző fájdalomcsillapítók hatékonyságában: nőknél, időseknél kisebb dózisok is elegendőek lehetnek. Náluk gyakrabban lépnek fel ugyanakkor mellékhatások. Előfordulhat, hogy valakinél egy gyógyszer “hatástalan”, ennek pedig rendszerint genetikai okai vannak.

A betegek 90 százalékának krónikus mozgásszervi panaszai vannak

A kérdésre, hogy a felnőtt Fájdalom Szakambulanciát jellemzően milyen betegséggel küzdők keresik fel, azt mondja: a betegek 90 százaléka krónikus mozgásszervi panaszokban szenved. 

– Gerinc-, csípő-, térd- és vállízületi panaszokkal, gyakran műtét után jelentkeznek, még mindig fennálló fájdalom miatt. Nagyon gyakori az ágyéki gerinc porckorongsérvvel megoperált betegek jelentkezése, akik a sokszor többszörös stabilizációs műtétek után erős derék- és kisugárzó lábfájdalomról számolnak be. Daganatos betegek is érkeznek a fájdalom terápiájuk optimalizálása miatt. Adódnak kisebb idegek leszorításából eredő fájdalmak, illetve övsömör után fennmaradó erős fájdalommal is keresnek fel bennünket.

– Mozgásszervi betegeknél, ha idegblokád-sorozatra kerül sor, az egyhetes napi kezelésből áll, kiegészítve gyógyszeres kezeléssel. Ez szükség szerint megismételhető általában fél-egy évente. A gyógyszeres kezelés felépítése, a megfelelő gyógyszeradag megtalálása, a hatás kialakulása sokszor hetekig is eltart. Meg kell találni a hatékony dózist, ami mellett jelentős fájdalomcsillapítást érünk el, a lehető legkevesebb kellemetlen, sokszor csak átmeneti mellékhatás mellett. Olyan eset is van, amikor egy évig kell szedni gyógyszert, és ezt csak fokozatosan lehet leépíteni, illetve a gyermekvállalási szándékot is figyelembe kell venni a gyermeket tervező betegeknél. Minden betegre egyénre szabott kezelést próbálunk kialakítani, ami nagy eltéréseket tud mutatni. Általában hetek, hónapok kellenek, és ezután sem engedjük el a betegek kezét, háromhavonta telefonos, vagy szükség szerint személyes kontroll történik. A sikeres terápia egyik legfontosabb eleme, hogy elnyerjük a beteg bizalmát. Enélkül nem működik a közös munka. Ha már az első találkozáskor tudunk fájdalomcsillapítást elérni, az nagy előrelépés, hiszen az a mottónk, hogy ugyanakkorra fájdalommal nem mehet el a beteg, mint amilyennel jött. Nagyon fontos a beteg aktív közreműködése is. El kell fogadniuk a javaslatainkat, legyen az a rendszeres gyógyszerszedés, életmódváltás, torna, pszichológus bevonása, vagy felmerülő invazív beavatkozás lehetősége. Előfordul azonban olyan eset is, amikor a beteg nem képes, vagy nem akarja belátni az állapotát, saját teóriákat gyárt, és attól nem lehet eltéríteni. Ilyenkor nagyon nehéz az együttműködés.

Az eddigi érdeklődésről is beszámol a vezető: 

– Abból kiindulva, hogy nagyon sok a krónikus fájdalommal élő beteg, várhatóan sokan keresik majd meg ambulanciánkat. Működésünk egy hónapja alatt is rendszeres volt az érdeklődés. Fontos kiemelni, hogy pácienseinket csak előzetes kivizsgálást követően, szakorvosi, vagy háziorvosi beutalóval, kizárólag előjegyzés alapján fogadjuk. Előjegyzést kérni a [email protected] e-mail címen lehet. A bejelentkezéssel és a vizsgálattal kapcsolatos információk elérhetőek a szakambulancia kórház honlapján (www.markusovszky.hu) található aloldalán.

Szalárdiné dr. Buzga Bernadett a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában végzett summa cum laude minősítéssel. – Aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos vagyok, mely területhez alapvetően hozzátartozik az akut fájdalmak csillapítása műtétek után, vagy hosszabb intenzív osztályos ápolás során. Szeretem a kihívásokat: anno az aneszteziológia, és most a fájdalomterápia elsajátítását is annak gondolom. Mindig vonzott a “nyomozói munka”, és a krónikus fájdalom okának felderítését hasonlóan izgalmasnak találom. Rá kell jönni, meg kell találni, hogy mi lehet a háttérben, és ezt be is kell tudni bizonyítani. Ezek után a legjobb érzés, amikor sikerül a beteg fájdalmát enyhíteni, amiért elmondhatatlanul hálásak. Hat-hét éve találkoztam először Ausztriában a fájdalomterápiával, ahol aztán „fájdalomdiplomát” is szereztem. Ezt követően a Magyarországi Fájdalom Társaság krónikus fájdalomterápiás elméleti és gyakorlati képzésein fejlesztettem tovább magam. Köszönettel tartozom dr. Budai Erika főorvosnőnek (aki többek között a Budapesti Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet Fájdalom ambulanciáját is vezeti), aki hatalmas szakmai tapasztalatával és emberi támogatásával segítette/segíti munkámat. Folyamatosan képzem magam mind nemzetközi mind hazai kongresszusokon, hiszen ahogy az orvostudomány más területein is, a fájdalomterápiában is folyamatosan jelennek meg új módszerek.