Mit tehetünk, amikor a tartós stressz már fizikai problémákat is okoz?

A Kurrens kutatási témák a pszichológiában című kurzus sorozatának első állomásán Veres-Székely Anna, az ELTE PPK Affektív Pszichológia Tanszék egyetemi tanára, az Adaptáció Kutatócsoport vezetője mutatta be a kutatócsoportot, majd kutatási eredményeit Hullámszelídítés mesterfokon: a biofeedback szerepe hétköznapi stresszorok kezelésében címmel.

A mai világban többnyire stresszorokkal kelünk és fekszünk. Ám az igen változó, hogy ezek mennyire zavarják meg a mindennapjainkat. A legtöbb hétköznapi stresszforrás alattomos, szinte észre sem vesszük, csak azt, hogy ok nélkül is megemeljük a hangunkat, vagy hogy képtelenek vagyunk koncentrálni. Nem késő lépni, amikor a tartós stressz már nem csupán szorongást, ingerlékenység vagy depressziót okoz, hanem fizikai problémákat is, például alvászavart, fejfájást, emésztési zavarokat, magas vérnyomást – erről is szó volt a Zenepedagógiai Tanszék Liszt-termében.

Az előadó bebizonyította: a stressz, mivel automatizmusok révén alakul ki, kiválóan befolyásolható olyan tanulási folyamatok révén, melyek nem tudatosak. A kognitív viselkedésterápia és a biofeedback módszerek házassága ígéretes megoldásokat kínál a stresszkezelésre. Az első lépés az, hogy megtanuljuk felismerni azokat a helyzeteket és gondolatokat, amelyek stresszt okoznak. Ezután megvizsgálhatjuk, hogy ezek valóban létünket fenyegetik-e, vagy olyan kellemetlenségek, melyekkel együtt lehet élni. Végül érdemes „kicserélni” a stresszkeltő gondolatokat és érzéseket konstruktív és megnyugtató gondolatokra. De hogyan tudjuk, hogy mi az, ami stresszorként hat ránk? Vagy hogy sikerült-e a „gondolatcsere”? A biofeedback technológia valós idejű visszajelzést ad a test fiziológiai válaszairól (pl. szívritmus, légzés, izomfeszültség), ami lehetővé teszi, hogy valós időben kapjunk visszajelzést akár a legapróbb, de helyes irányba vezető apró változásokról. Az előadásban bemutatott egy ilyen módszert és az Adaptáció Kutatócsoport kapcsolódó eredményeit. 

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Magyar Tudományos Akadémia fővédnökségével, továbbá a felsőoktatásban érintett minisztériumok és országos hatáskörű intézmények, szervezetek, alapítványok erkölcsi, szakmai és anyagi támogatásával 2025 tavaszára meghirdette a 37. Országos Tudományos Diákköri Konferenciát. 2025. április 22-24. között Szombathelyen rendezik a konferencia Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi (PPAK) szekcióját. A csütörtökön Szombathelyre érkezett előadó, Veres-Székely Anna a szekció szakmai bizottságának elnöke. 

Az Adaptáció Kutatócsoportról:

Az interdiszciplináris kutatócsoport a hatékony alkalmazkodás kulcsfontosságú elemeit vizsgálja kihívást jelentő környezetben. Vajon mik azok az összetevők, melyek a megküzdést segítő hatékony adaptációt segítik? Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat által támogatott LP-2018-21/2018 számú projekt keretei között óvodás, iskolás és egyetemista csoportok megfigyelését végzik objektív, szenzor-technológián alapuló módszerekkel. Az Obimon Systems Kft. támogatásával olyan modern technológiákat használnak, melyek mindennapi helyzetekben, viselkedéses mutatók alapján, szinte észrevehetetlenül mérik a társas és érzelmi történéseket. Olyan könnyen alkalmazható tréningeket dolgoznak ki, melyek hatékonyan csökkentik a vizsgák vagy a pandémia okozta szorongást egyetemistáknál, illetve elősegítik a rezilienciát kisgyermekeknél. Eredményeik hozzásegíthetnek ahhoz, hogy ne csak megértsük, de segítsük is a stresszes helyzetekhez való alkalmazkodást.