7 órája
Az utolsó élő ember, aki még vezette a szombathelyi villamost – Baranyai István mesélt emlékeiről
Mennyibe került egy villamosjegy 1969-ben? És mennyi volt a fizetése egy járművezetőnek? Ezeket is megosztotta velünk Baranyai István, akinek emlékeiben mai napig élénken él a szombathelyi villamos vezetésének emléke.
Baranyai Gábor 55 év után újra a szombathelyi villamos volánjánál
Fotó: © Cseh Gábor
Ötven év telt el azóta, hogy a szombathelyi villamosközlekedés megszűnt, de még ma is él köztünk egy ember, aki annak idején maga is vezette a város csilingelő közlekedési eszközét. Baranyai István fiatal vezetőként próbálta ki a szombathelyi villamost, mindössze 22 éves volt ekkor. Az október 12-ei Villamos-napon ő is mesélt kalandjairól.
Fotó: © Cseh Gábor
Szerencsét próbált a fővárosban - majd jött a szombathelyi villamos
Baranyai István 1967-ben, mindössze 20 évesen kényszerült új életet kezdeni. Szombathelyen megszűnt a munkahelye, így pár száz forinttal a zsebében Budapestre indult szerencsét próbálni. Keresztapja az akkor még Fővárosi Villamos Vasutaknál dolgozott középvezetőként – magasabbra is jutott ennél, de a forradalom idején beszédet mondott az Astoria szállóval szemben, ezért eltávolították a felsőbb körökből – tudtuk meg.
Annyi hatalma még maradt, hogy szóljon az érdekemben, így lettem Budapesten villamosvezető 20 évesen – meséli István.
Megmutatta nekünk a villamosvezetői jogosítványát is, ami kicsit már megsárgult az időtől. Látható rajta, abban az időben havonta 3600 forint körül keresett egy sofőr pótlékokkal. István ekkor Budapesten lakott munkásszállón, de nem zárta ki a lehetőségét annak, hogy hazatér Szombathelyre és itt folytatja a villamosvezetői pályafutását.
- Az volt a szabály akkor a villamosvasútnál, hogy akinek érvényes jogosítványa van, az országban bármely villamoson gyakorolhatott, csak fel kellett mutatnia a vezetői engedélyét és a vezetővel meg kellett beszélni, hogy hagy üljek be a helyére. Jött az ötlet: mi lenne, ha megpróbálnék Szombathelyen is villamost vezetni? Ki tudja, mit hoz az élet, ha valamikor visszaköltöznék ide, akár itt is dolgozhatnék vezetőként - fogalmaz István.
A kalandos utazás
Baranyai István Budapesten a legmodernebb, úgynevezett UV szerelvényeket vezette, dolgozott a hatos villamoson is, de a 44-es és az 67-es vonalon is sokat járt. Akkoriban kiemelt villamosvezetőnek számított ő, hogy volt gyakorlata az ilyen modern járművekkel. A szombathelyi villamos viszont egészen más felszereléssel rendelkezett, mint amihez ő hozzászokott.
Egy téli napon, 1969-ben István a szombathelyi egyes villamos végállomására sietett és megkérte a vezetőt, hogy kipróbálhassa a vezetését.
22 éves voltam ekkor. Megmutattam az igazolványom és egyszerűen helyet cseréltünk, akkor egyszerűen ment a dolog, nem kellett hozzá semmilyen hivatalos papír vagy igazolás csak a villamosvezetői jogosítványom – osztotta meg velünk.
Aztán mint meséli, elindultak a Kálváriától, de a fék kifogott rajta. A megállás volt a legnagyobb gond, mert Budapesten az elektromos fékekhez szokott hozzá, itt pedig a vezető mondta, hogy a mechanikus fékkel kell megállni a villamos megállókban - tudtuk meg.
A szombathelyi villamosban lévő fékkel meggyűlt a bajom, olyannyira, hogy a Szabadságharcos utcai megállónál kicsúsztam a megállóból, nem tudtam megállni vele. Szerencsére 69-ben a járműforgalom kezdetleges volt, nem volt balesetveszélyes a manőver. Viszont eddig tartott a vezetésem, mondtam, akkor én most befejeztem ezt és valószínűleg soha nem fogok Szombathelyen villamost vezetni – elment tőle a kedvem teljesen – mesélte István.
Azt is hozzátette, akkor fiatalon még mérges volt magára, de ma már csak egy jót mosolyog a történteken, tudja, hogy teljesen más járműhöz volt hozzászokva és csak gyakorolnia kellett volna.
Fotó: © Cseh Gábor
Milyen volt a szombathelyi villamos állapota?
Arra is kíváncsiak voltunk, milyen volt a szombathelyi villamos állapota 1969-ben? Elmondta, hogy nem volt fűtés télen, a villamosvezetők nagy csizmában és bundás kabátban végezték a dolgukat – még kabinjuk sem volt, ami egy kicsit védte volna őket az időjárás viszontagságaitól. Sokan utaztak a villamoson akkor is, amikor ő vezette, 60 fillérbe került egy menetjegy akkoriban.
István 1972-ben megnősült, akkor véglegesen visszatért Szombathelyre, egy motorkerékpár-javító cég beszerző sofőrjeként helyezkedett el. A szerelem azóta is töretlen, 52 éves házassági évfordulójukat ünnepelték nemrég feleségével, akinek mai napig minden reggel ő főzi a kávét.
A villamos megszűnéséről kérdezve Baranyai István elmondta, hogy senki sem számított rá. "Meglepetésként ért bennünket, pletykák keringtek róla, de nem hittük, hogy tényleg megtörténik" – meséli. "Az akkori Vas Népe elődje is közölt egy kacsa cikket, hogy trolibusz fogja helyettesíteni a villamost augusztus 20-tól. Az édesapám elment a megállóba, hogy felszálljon a trolira, de nem jött sem az, sem a villamos."
Arra a kérdésre, hogy mi lenne, ha újra lenne villamos Szombathelyen, István mosolyogva válaszol: "A város elrendezése, az utcák szélessége miatt egy modern, dupla vágányos villamos rendszer nem lenne megvalósítható. Szűkek a terek, a belvárosba nem lehetne behozni, inkább egy trolibusz lenne a megoldás."
Emlékei szerint a villamos lassúsága is problémás volt: "Az Óperint utcai megállótól nyolcvan méterre laktam, és inkább gyalog mentem a vonathoz, mert gyorsabb volt, mint a kacskaringózó villamos.
Egy szempontból még örültem is neki, hogy megszűnt – mondja nevetve. 20 éven keresztül reggel 4:30-kor az első villamosra ébredtem, mert pont az ablakunk alatt ment el. Azóta is fél 5-kor kelek, már ébresztőóra sem kell.
