1 órája
Hollán Ernő gazdag élete előtt tisztelegtek első köztéri szobra felavatásával Szombathelyen - fotók
Hadmérnök, altábornagy, államtitkár, főrendi házi tag, valóságos belső titkos tanácsos, a Magyar Mérnök és Építész Egylet alapítója és első elnöke, Szombathely város szülöttje volt az a férfi, akinek első köztéri szobrát avatták fel pénteken, a Vas Vármegyei Mérnöki Kamara épülete előtt. Hollán Ernő szobra Veres Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása.
A szombathelyi származású, a Magyar Mérnöki Kamara jogelődjét megalapító Hollán Ernő születésének 200. évfordulója alkalmából a Vas Vármegyei Mérnöki Kamara kezdeményezte, hogy a bicentenárium éve - 2024 – legyen Hollán Ernő Emlékév. Az emlékév talán legkiemelkedőbb, egyben záró eseménye Hollán Ernő, az egykori felújított, 11-es huszár úti laktanya épülete előtt felállított első magyarországi köztéri szobrának, továbbá az alkotásnak helyet adó emlékparknak avatása.
Az ünnepség kezdetén Perlaki Nóra, a rendezvény moderátora ismertette az emlékév korábbi programjait, majd felkérte Nádor Istvánt, a Vas Vármegyei Mérnöki Kamara elnökét, hogy tartsa meg köszöntőjét. Mint fogalmazott, nekünk ma a szobor mintáját adó emberre és a szellemi örökségére is muszáj emlékeznünk. - Különösen büszkék vagyunk rá, hogy a szobrot nem magunk állíttattuk, hanem közadakozást indítottunk és nyitott szívekre találtunk. A vasi mérnökök mellett Fejér, Veszprém, Győr-Moson-Sopron megyei mérnökök adakoztak. Különös örömünkre szolgál, hogy számos nem mérnök polgártársunk és a szombathelyi önkormányzat is fontosnak érezte kezdeményezésünk anyagi támogatását – mondta az elnök.
Szavait követően Majthényi László, a Vas Vármegyei Közgyűlés elnöke szólt, aki Hollán Ernő politikusi és mérnöki karrierjét méltatta. - Ha most fölülről letekint ránk, akkor nemcsak azt látja, hogy egy egykori laktanya előtt állít az utókor emléket róla, hanem azt is látja, hogy ez a terület egy kicsit több egy szobornál. Nemcsak egy szobor, hanem tájépítészet is, ennek hadmérnökként biztos külön örülne – fogalmazott.
Az ország települései közül szülővárosa, Szombathely profitált a legtöbbet Hollán Ernő haza és szakmaszeretetéből – véli Dr. Nemény András, Szombathely polgármester, aki szerint a mai Szombathely egészen más lenne az ő munkája nélkül, hiszen hozzá fűződik a déli vasút megépítése, a város vasúti középponttá tétele. A vasút munkahelyeket teremtett, a város lakossága a négyszeresére nőtt, ez pedig kikövetelte az infrastruktúra, a városi közösség fejlődését – fejtette ki.
Felavatták az első Hollán Ernő-szobrot
Fotók: Cseh GáborA beszédeket követően Kelemen Zoltán, a Weöres Sándor Színház alapító színművésze szavalta el a külön erre az alkalomra írt beszédét.
A bicentenáriumi év csúcspontja a szobor leleplezése volt. Ezt Nádor István kamarai elnök, Majtényi László közgyűlési elnök, dr. Nemény András polgármester és dr. Hende Csaba parlamenti alelnök, országgyűlési képviselő és egykori honvédelmi miniszter tették meg közösen. A leleplezést követően egy ünnepélyes kézfogás erejéig maguk közé várták az alkotót, Veres Gábort is. Perlaki Nóra felolvasta Hollán Ernő, ma már külföldön élő leszármazottjainak leveleit. Az ünnepség az emlékezés koszorúinak elhelyezésével, majd állófogadással zárult.
A szobor körüli parkban álló padon elhelyeztek egy QR-kódot, ami a kamara honlapjára vezet. Ezen keresztül elolvashatjuk az adományozók névsorát, tájékozódhatnak Hollán Ernő életéről és gazdag munkásságáról, illetve arról is, hogy a vasi mérnökök milyen rendezvényekkel, eseményekkel ünnepelték meg egykori elődjüket a róla elnevezett emlékév során.