A hetedik te magad - A szombathelyi JátsszMa Diákstúdió a Remény-lakótelep fűzfája alól

Székely Csaba drámaíró otthon van a szombathelyi Weöres Sándor Színházban: a Vitéz Mihállyal ő lett a WSSZ centenáriumi drámapályázatának győztese, a véresen vidám "történelmi" tragikomédiából Béres Attila rendezett emlékezetes előadást. Székely Csaba ma az egyik legfoglalkoztatottabb kortárs szerző, Tíz című drámája a tízparancsolatot teszi próbára.  Németh Gyöngyi ebből készített átiratot, rendezett előadást az általa vezetett JátsszMa Diákstúdió számára Hét címmel. 

A koreográfia Ostyola Zsuzsanna munkája, a zenei munkatárs Borsos Beatrix, a fényért-hangért Simon Ottó és Kozma Gyöngyi a felelős. Júniusban volt a bemutató, reméljük, a Hét minél többször színre kerülhet.  Ahogyan az ajánló mondja: "A hét jelenet a tízparancsolat tézisei mentén beszél a lét árnyoldalairól. Minden szereplő sorsa más, de egy dologban hasonló: összeköti őket a lakótelepi nyomorúság. Az a közös világ, ahonnan elindulnak egy jobb élet ígérete felé." 

"Anyám azt mondta, nincs a Földön ember, akit ne lenne miért szánni. Meg azt is mondta: a legszánnivalóbb az, aki mások számára nyűggé válik. Még egy tárgy is szánnivaló, amikor ki kell dobni." Ebből a magasságból-mélységből indul a JátsszaMa-előadás, amely a Remény-lakótelep fiataljai közül mindig más szereplőt hoz a látóterünkbe, a főszereplők egy másik szituációban mellékszereplők, miközben folyamatosan hatnak egymásra. A mozgás, a zene, az eszközhasználat összhangján túl az a legvonzóbb ebben az előadásban, hogy a fiatalok komolyan gondolják: a nézőtér képtelen ellenállni (persze, nem is akar) a játéktérből érkező üdítő, jó energiáknak. Együtt ülünk a Remény-lakótelep fűzfája alatt, és drukkolunk nekik.