Litván nyelvkönyvet is írt - Önálló verseskötettel jelentkezett Sárváry László 

Kötetének borítójára nem titkolt célzással egyik versének címe került: Késő virágzás. 

Az első versei, még nagyon régen, a rendszerváltás idején működő Csepregi Promenádban jelentek meg. Amikor a Répce mentén élő költőket felkutatták, az antológia két szerkesztője emlékezett rá. A számítógépen rendezve tárolt verseit átadta Sudárné T. Molnár Zsuzsannának és Sági Ferencnek, mondván válogassanak. Így aztán 2017-ben ismét nyomtatásban jelentek meg versei. Amikor a második kiadást tervezték, úgy gondolta, mivel úgysem lesz önálló kötete, a verseket teljesen lecserélte. Nagy szerencse, hogy az akkori jóslatból nem lett valóság. A felesége biztatására a verseit a közelmúltban kötetbe rendezte. A könyv borítóját a család nagy örömére a lányunk tervezte. 

A műfordítás tudatos tevékenység volt Sárváry László munkásságában. Különösen büszke arra, hogy Igor Szeverjanyin összes művét lefordította magyarra. 

A szavak, a nyelv szeretete végig jelen volt, van az életében. Büszkén mutatja a két kötetes, kéziratos, általa még írógéppel gépelt litván nyelvkönyvet. 

Sárváry Lászlót Csepregen, Kőszegen sokan ismerik, szeretik és tisztelik. Példás pályafutás az övé. Az 1930-ban megalapított Csepreg Város Fúvószenekara 1980-tól 2008 májusáig Sárváry László karnagy irányításával működött. Egy időben pedig, az 1990-es évek elején a zeneiskola igazgatója is volt. Vezetésével vált az intézmény önállóvá. Ebben az időszakban folyamatosan bővült a választható hangszerek köre, megkezdődött a gitár- és a zongoraoktatás, illetve több környező településen is zenét tanulhattak a gyerekek. 

2008-ban megkapta a Csepreg város díszpolgára címet. Már az akkori indoklásban is kiemelték, Sárváry László a város és a környező települések zenekultúrájának kifejlesztésében kiemelkedő munkát végzett. 

A házban, a kertben megszámlálhatatlan kaktuszt nevel. Egyesek szépen díszelegnek, mások kivárnak. De mindegyiknek, ha későn is, eljön az ideje, hogy virágozzon.