Időn és téren át - 60 éves az AGORA - Művelődési és Sportház - sok-sok fotóval

A szervezők színpompás időutazásra hívták a közönséget, mégis: ez a hömpölygő, pörgő, szemnek-fülnek-szívnek mozgalmas, hangos, üdítő két óra legalább annyira volt az elmúlt hat évtized megérdemelt megemlékezése, mint a mai Szombathely kulturális életének méltó lenyomata. Komoly- és könnyűzene, színház és slam poetry, torna és tánc találkozott egy estére a Március 15. téri létesítményben - hiszen ez maga az épület: otthona egyesületeknek és együtteseknek, vendéglátó- és találkozóhelye (nem csak) szombathelyieknek. 

Legendás táncversenyekről, a 2012-es szombathelyi Omega koncertről, a Qimby együttes első “sportházas” fellépéséről is találni Vas Népe cikkeket, fotókat a Művelődési és Sportház galériáján nyílt “60 év 60-nál is több emlék” címet viselő tárlaton. Helyet kaptak mellette plakátok, aláírások, fényképek, egyéb relikviák. A kiállítás egyébként az AGORA Savaria Nonprofit Kft. jelenlegi és az intézmény jogelődjeinek egykori munkatársainak lázas kutatómunkájának köszönhetően állt össze. Szirmai Judit, a sportház egykori művelődésszervezője köszöntőjében beszélt akkori tervekről és “tető alá hozott” előadásokról, de úgy érzi, legnagyobb köszönet mégis a közönséget illeti: az érdeklődő, kultúraszerető szombathelyi közönséget. 

Abból pedig 2023 szeptemberének utolsó estéjén sincs hiány. Ennek azért köze lehet ahhoz a tényhez is, amelyet aztán a kiállításmegnyitón Horváth Soma alpolgármester, később pedig Nemény András polgármester is megemlít beszédében: az AGORA- Művelődési és Sportházhoz mindenkinek köze van, mindenkinek van hozzá fűzött élménye és emléke - generációk óta. A tárlatmegnyitón ott van dr. Takátsné dr. Tenki Mária, a belváros önkormányzati képviselője is, aki miközben érdeklődve olvassa a régi cikkeket, arra emlékeztet: az ötvenedik jubileum alkalmából új köntöst öltött az épület. 

Kétségkívül: az energiaválság idején különösen jó célt szolgálnak a korszerű nyílászárók. Néhány perccel később Majthényi László, a Vas Vármegyei Közgyűlés elnöke osztja meg gondolatait a közönséggel, köztük a régi cikkek olvasása közben tett felfedezését: már a kezdetek kezdetén hőszigetelt üvegeket terveztek a létesítménybe, de akkor nem volt, aki legyártsa - potom öt évtizedet kellett rá várni. Aztán a hagyományokhoz hűen, a jubileum alkalmából átadja a megye oklevelét Horváth Zoltánnak, az AGORA Savaria Nonprofit Kft. Igazgatójának, aki az utolsó pillanatban mégis úgy döntött, mond beszédet: arról a sokszínű munkáról, amelyet a közművelődési szakemberek nap mint nap végeznek a színfalak mögött. 

“Hazám, hazám” - csendül fel Erkel Ferenc Bánk bán című operájának leghíresebb áriája Király Viktor előadásában és megszűnik létezni tér és idő. A művelődési és sportházban egykor szárnyaikat bontogató, vagy éppen a közelmúltban itt otthonra lelt egyesületek tagjai lépnek színpadra: énekelnek, zenélnek, táncolnak, verselnek. És közben a közönség tapsol és hujjog, és közben (talán) levetkőzi a mindennapi gondokat, a bút és a bánatot. Ma épp úgy, mint hatvan vagy húsz éve, amikor “gólyabáloskont” lépte át először a művelődési és sportház kapuját, majd tért ide vissza kiállításokra, Ákos koncertre, diplomaosztóra. Mert a sportházhoz mindenkinek köze van. 

Minthogy a legtöbbünknek köze, emléke van a júliusban elhunyt Neczpál Györgyhöz, Szombathely legismertebb lemezlovasához is, akinek neve összeforrt a hatvanadik születésnapját ünneplő intézménnyel. Rá is emlékeztek szombaton, ahogy a tervek szerint ezentúl minden év szeptemberében megrendezik a DJ-maratont.