A Semmelweis Ignácról készült film forgatókönyvírója járt a Savaria moziban

A találkozón Murai András filmtörténész moderált. Elsőként a fikció és a valóság viszonyát értelmezték az életrajzi filmekben, a forgatókönyvíró szerint van egy olyan elvárás ilyenkor, hogy minél több valósághű elem legyen a történetben. Ehhez a kor és a személy mélyreható megismerésére van szükség. Ő is így tett: ellátogatott a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumba, elolvasta Gárdos Péter Semmelweis Ignác rövid boldogsága című könyvét, orvosszakértőt és történészt is felkért, hogy hitelesen rekonstruálja a 19. század kórházi körülményeit és Semmelweis személyiségét. Ugyanakkor a fikció sem áll távol a történettől, jó példa erre a romantikus szál. - Nem klasszikus életrajzi filmet szerettünk volna, ha meg kellene határoznom a műfajt, azt mondanám, hogy romantikus orvos-krimi, vagy életrajzi dráma - fejtette ki.

Kitért arra is, hogy előbb a forgatókönyv készült el és a producerek az alapján választották ki a rendezőt. Így került a képbe Koltai Lajos, aki máris igent mondott a felkérésre. Maruszki szerint a rendező parádésan mozog az érzelemgazdag jelenetekben, abszolút az ő világa az emóciók megjelenítése, amiből nincs hiány a Semmelweis filmben.

A furcsa „véletlenek” is körbejárták a film megalkotását, elmondta, a filmet éppen 2020 és 2021 között, azaz a COVID járvány berobbanásának idején írták. - Nem is találkoztunk ebben az időben, Skype-on folyt a munka. Egyik nap Lajos azt mondta: van valami sorsszerűség abban, hogy pont a Covid járvány alatt írjuk a láthatatlan gyilkosról szóló filmet. A film bemutatásának időpontja is pedig egy napra esett Karikó Katalin Nobel-díjával - mondta.

A moderátor említést tett a másik két, Semmelweis életét feldolgozó filmről is, melyek tragikusabb véget értek, hozzájuk hasonlítva a 2023-as film eléggé optimista, Semmelweis hőssé válik és a szerelmet is megtapasztalja. A forgatókönyvíró magyarázata szerint nem akart egy ugyanolyan filmet készíteni, valamiben szeretett volna eltérni a már meglévő adaptációktól. Ezért győzte le Semmelweis a gonosz osztrák kollégáit, és ezért nyeri el a mellette dolgozó bába szerelmét. Maruszki Balázs hozzáteszi, mindenképp akart egy női szemszöget is a történetbe emancipációs okokból, hogy a nővérek elnyomásának megjelenítésén keresztül kicsit maivá tegye a sztorit.

Murai András rávilágított, hogy valóságban nem járt happy end a magyar orvosnak: A nemzetközi orvos társadalom élete végéig nem fogadta el az elméletét – miszerint a klórvizes kézmosással drámaian lecsökkent a gyermekágyi láz okozta halálozás - még akkor sem, amikor 1861-ben a saját klinikáján kötelezően bevezette ezt. Végül beleőrült a meg nem értettségbe és elmegyógyintézetbe került. Halálának körülményeiről még mai napig is vitatkoznak a tudósok: egyesek szerint szepszisben halt meg, mások szerint a tébolydában folyamatosan bántalmazták - ez okozta a halálát.