2024.01.25. 08:38
Gróf Zabolai Mikes Jánosról szóló könyvet mutattak be a Püspöki Palotában
Simon Bulcsú és Polgár András hegedűjátékával indult Dr. Gibba Edit könyvének bemutatója a Püspöki Palota Szent Pál termében szerda délután.
Fotó: © Cseh Gábor
Az eseményen részt vett Dr. Székely János, a Szombathelyi Egyházmegye megyéspüspöke, Dr. Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek, Dr Perger Gyula plébános, a Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont igazgatója, ezenkívül jelen volt még a könyv alkotója, Dr. Gibba Edit történész, gróf Mikes Katalin, Balogh Áron a Magyar Katolikus Püspöki Park Diaszpóra Osztályának munkatársa, valamint a Szombathelyi 11-es Huszár Hagyományőrző Egyesület néhány tagja is.
A könyv a Szülőföld Könyvkiadó gondozásában jelent meg, melynek képviseletében Farkas Csaba is megjelent a nézők között. A hegedű előadás után a megyéspüspök köszöntötte a jelenlévőket.- Egy képekben és adatokban nagyon gazdag, rendkívül színes és gyönyörű szép albumot tarthatunk a kezünkben Gróf Mikes Jánosról, aki ennek az egyházmegyének az egyik legalkotóbb erejű, távlatokban gondolkozó, nagyon sok szép dolgot létrehozó főpásztora volt. Nagy öröm, hogy ezt a kötetet itt mutathatjuk be, nem messze a Mikes Könyvtártól, mivel ezt a helyet szerette a legjobban itt és sok időt töltött el itt a gyönyörű könyvtárában. Az albumban sok mindent megtudhatunk róla, főleg az ő gyermekkoráról, szüleiről, tanulmányairól és az első papi éveiről. - kezdte beszédét. Kiemelt néhány érdekességet, például, hogy az egykori püspök nagyon jóképű kisfiú volt, szőke hajjal és kék szemekkel, illetve nagyon hasonlított leghíresebb élő rokonára, Mikes Kelemenre.
Az édesanyja nagyon vallásos asszony volt, minden reggel Bibliát olvasott a gyerekeknek, hitét nagyon komolyan vette. Azt is megtudtuk, hogy Mikes János anyanyelve német volt, első magyar prédikációk megtartásával eléggé megküzdött.
Mikes János naplójából is olvasott fel részleteket, az első miséjét élete legjobb napjának nevezte. Szépnek tartotta a lelkipásztorkodást, sok örömét lelte benne. Mindig a segíteni akarás vitte előre, karácsonyra korcsolyákat vett a szegényeknek. „Szerény, szegény pap akarok lenni” – áll a naplójában. Gazdag, főnemesi családból jött, mégis az volt a vágya, hogy segítsen másokon.