Petőfi most már kétszázegy, de jönnek újabb kerek évfordulók - A Bunsen-égő lángja föllobban, él a grund

Szárny és angyal
„Későn kel a nap, teli van még / csordúltig az ég sűrü sötéttel./ Oly feketén teli még, / szinte lecseppen. / Roppan a jégen a hajnal / lépte a szürke hidegben.” Radnóti Miklós Naptárjából ez a Január strófája – furcsa átélni, hogy a mai tapasztalat kicsit mást mutat. Bár még roppanhat a jég. Különben sem a természetleírás a fontos, hanem az a folytonos sejtés, amely Radnóti egész költészetét áthatja. Szárny suhan, de az angyal nincs sehol. Novemberben lesz 80 éve, hogy meghalt: munkaszolgálatosként megölték. 
A Pál utcaiak
Január 12-én lesz 145 éve, hogy (1878-ban) született Molnár Ferenc. A briliáns színpadi író világhírű regénye, A Pál utcai fiúk is a színpadokon hódít – például Szombathelyen. A zenés verzió ötlete A Nagy Könyv című 2005-ös tévéműsor után született: Geszti Péter, Dés László és Grecsó Krisztián munkája, a szöveghez felhasználták Török Sándor átdolgozásának néhány elemét is. Az ősbemutató Radnóti Zsuzsa és Horváth Csaba közreműködésével a Vígszínházban volt 2016-ban Marton László rendezésében, a Vígben annak idején Molnár Ferenc háziszerzőként működött. „Ez a kis darab terméketlen, hepehupás pesti föld, ez a két ház közé szorított kis rónaság, ami az ő gyereklelkükben a végtelenséget, a szabadságot jelentette, ami délelőtt amerikai préri volt, délután Magyar Alföld, esőben tenger, télen az Északi-sark, szóval a barátjuk volt, s azzá változott, amivé ők akarták, csak hogy mulattassa őket” – mondja Molnár regényben, amelyből a Weöres Sándor Színházban 2020 furcsa őszén Réthly Attila rendezett csodálatos, ihletett  előadást. Rácz tanár úr azóta már sokszor-sokszor lángra lobbantotta a nevezetes Bunsen-égőt, mire a fiúk kipörögnek a napvilágra (és Csele láthatatlan nővére megvarrja a zászlót). Molnár születésnapján pont nem, de január 7-én és 14-én megint műsoron az előadás az Akacs 7-ben, mindkét napon kétszer. Él a grund. 
Az Emlékezés szigete
Februárban lesz 120 éve, hogy az előbb emlegetett Török Sándor író, újságíró, szerkesztő megszületett. A lexikon szerint Brassóban, Fogarason járt iskolába, 14 éves korában abbahagyta a tanulást (ami az iskolát illeti),  fizikai munkákból tartotta fenn magát. Volt kazánfűtő és kocsis a Czell sörgyárban, mezei munkás, facsúsztató a havasokban. Ipari tanuló Brassóban, aztán napszámos lett a feleki üveggyárban. Kolozsváron, a Renner bőrgyárban gépszíjgyártó vizsgát tett, rövid ideig kórista és színész volt a Magyar Színháznál. És sok más mellett tőle kaptuk Kököjszit és Bobojszát, akik kis hajójukon jelennek meg esténként Andris szobájában, hogy  elvigyék  az Időkirály birodalmába, az Emlékezés szigetére.
Szótár és életrajz
Az idén 125 éve született  József Jolán, József Attila nővére, tehetséges író – akinek visszaemlékezései máig megkerülhetetlenek. 450 éve született Szenczi Molnár Albert református lelkész, a szótáríró. 120 éve halt meg a Petőfi barátját évtizedekkel túlélő  Jókai Mór.