Dívák és bonvivánok – Feiszt György volt a kőszegi Chernel Kálmán Városi Könyvtár vendége - fotók

Elsőként Komlósi Ferencet mutatta be, akiről utcát is neveztek el Szombathelyen. Komlósi 1797-ben született, a Vasmegyei Színjátszó Társaság alapítója, volt mely később a Dunántúli Színjátszó Társasággá alakult. Komlósi nemcsak színészként tevékenykedett, hanem színházigazgatóként, drámaíróként és műfordítóként is. Vidéki színházakban játszott, de a pesti Nemzeti Színházban is volt rendező, könyvtáros, sőt levéltáros is!

Jászai Mari, a Nemzeti Színház nagyasszonya korán kezdte a vándorszínészetet, rendkívül attraktív volt, a klasszikus drámák dívájaként tartják számon. 1891-ben Elektrát játszotta Szombathelyen. Németül és franciául is jól beszélt, Ibsen-drámát fordított. Mivel nemcsak a színészetben, hanem írásaival is kiemelkedett, a Petőfi Társaság a tagjai közé választotta. Szombathelyen utcát neveztek el róla.

Márkus Emília a szecesszió nőideálja, a szőke csoda, “akinek a parfümje üvöltő hím oroszlánokat ejtett csapdába”, és állítólag Jókai Mór és Csiky Gergely is megkérte a kezét, Szombathelyen született. Gyakran fellépett a megyeszékhelyen. A Vas Megyei Nemzeti Színház 1880. augusztus 9-i nyitó műsorában Csiky Gergely Proletárok című darabját adták elő. A városi dalárda énekelte Himnusz után lépett színre Márkus Emília, a pesti Nemzeti Színház tagja, hogy elmondja a bátyja, Márkus Miklós ez alkalomra írott Prológját. Csiky Gergely Proletárok című darabját adták, melyben Márkus Emília mellett a legendás Prielle Kornélia szerepelt Beődy Gábor társulatának vendégeként. Szombathelyen 1955 óta utca viseli a nevét, Fő téren álló lakóházát emléktáblával jelölték meg.

Somlay Artúr művelt, tekintélyes ember volt, akit elsősorban filmekből ismerünk. 1952-ben utcát neveztek el róla Szombathelyen, azt nem tudjuk, járt-e ott. Kiemelkedő alakítást nyújtott a Valahol Európában című filmben. 1951-ben tragikus körülmények között halt meg, miután Révai József kultúrpolitikus nem volt hajlandó fogadni, egy üveg konyakot és egy doboz altatót fogyasztott el az éjszaka folyamán, melytől életét vesztette.

Honthy Hanna 1918-ban Szombathelyen a Csárdáskirálynőben szerepelt, második férjével, Pethő Miklóssal rövid házasságuk alatt rendszeresen járt rokonlátogatóban Körmenden, ugyanis férje sógora, Tulok Lajos volt a város főszolgabírója. Élete végéig aktív maradt, 1978-ban halt meg.

Ugyancsak kötődik Körmendhez Németh Mária operaénekesnő, aki a városban látta meg a napvilágot 1897-ben, utcát neveztek el róla szülővárosában. Tartalmas élete során bejárta Európa legnagyobb színpadait. Később férjével Nemeskoltán telepedett le, az ottani kastélyban forgatták le a Halló, Budapest! című operafilmet. A sírját Bécsben találhatjuk.

Páger Antal vasi jelenlétét a háborúnak „köszönhetjük” – derült ki az előadásból. Páger Budapest bombázásakor ugyanis családjával leköltözött kislányai Pornóapáti származású dajkájához 1944-ben. Főszereplésével előadást is meghirdettek a vármegyeszékhelyen, ami Szombathely szőnyegbombázása miatt meghiúsult. 1945-ben hagyta el az országot. Hosszú életkort ért meg, 87 évet élt.

Jávor Pál életrajzai gyermekéveit így foglalják össze: „Pali egy 17 éves cselédlány és egy 53 éves vármegyei hivatalnok szerelem gyermekeként Aradon látta meg a napvilágot. Spannenberger Pál Gusztáv néven anyakönyvezték, és csak szülei 1905-ben kötött házassága után kapta a Jermann nevet, de az Aradi Reállíceumba íratott gyermek tanulmányait szülővárosától távol, Szombathelyen fejezte be”. A levéltári kutatást folytatva sikerült több olyan dokumentumot találni, amelyek bizonyítják, hogy az elnagyolt történetnek a fele sem igaz. Bár Szombathelyen járt iskolába, a Faludi Ferenc utca 33. szám (ma Petőfi utca 33.) alatt lakott, ahol Weöres Sándor is kosztos diák volt. A kisdiák egyszer kritikusan megjegyezte: „Inci néni ez a leves nem sikerült!” Benkő Irén, Pável felesége válaszul: „látod ez viszont sikerült” szavakkal lehúzott neki egy pofont. Az anekdotát Brandstein nagypapa mesélte unokájának Vukán Györgynek, aki 1948-49-ben szintén ebben a házban lakott. A zongoraművész nem sokkal halála előtt iskolás korának szombathelyi helyszíneit végiglátogatva idézte fel a történetet és nevetve mesélte, hogy egyszer megkérdezte az esetről Sanyi bácsit, aki bevallotta, hogy bizony emlékszik a pofonra...„ Jermann Pál a Brenner János utcai Elemi Iskolából “1914. április 3-án szülői beleegyezéssel kimaradt”. Feltehetően szerepe lehetett ebben annak, hogy Jermann Pali nemcsak a mennyiségtannal állt hadilábon, amelyből többnyire elégségese volt, de az iskolai fegyelmet sem igen tűrte. Bizonyítványában ugyanis az alábbi megjegyzés is olvasható: „Magaviseletből a kevésbé szabályszerűt folytonos rendetlenkedései és verekedései miatt kapta”. Tehát nem érettségizett a Premontrei Gimnáziumban, de szombathelyi éveire emlékezve a Savaria Mozi kistermét róla nevezték el.

Meglepő módon Karády (Kanczler) Katalin is kötődik vármegyénkhez, ugyanis édesanyja Chernelházadamonyán született. Első mozifilmje, a Halálos tavasz sikerét követően a kor ünnepelt dívája, szexszimbólum lett. Gyengéd szálak fűzték Horthy Miklós náciellenes kémfőnökéhez, Ujszászy István tábornokhoz, aki el is jegyezte, majd 1944. április 18-án, a szövetségeseknek való kémkedés vádjával tartóztatta le a Gestapo. Három hónapig tartották fogva, megkínozták, fogait kiütötték, kis híján agyonverték. Zsidó embertársai megmentése miatt a Világ Igaza kitüntetésben részesült. A színésznőt a háború után félreállították. Utolsó fellépése a szombathelyi Kovács Nagyszállodában volt 1951. február 18-án. Fellépését követően Frank Irma barátnőjével és Mohácsi Ilona öltöztető nőjével, valamint Lantos Olivérrel, a korszak híres táncdalénekesével és egy nardai embercsempésszel elindult az osztrák határ felé. Dozmaton csatlakozott hozzájuk még egy nardai személy, akik segítségével Felsőcsatár és Narda között, a téglaégetőnél átlépte az államhatárt.] Itthon maradt rokonai nagyon megszenvedték ezt. Elvették házukat, kitelepítették őket, édesanyja bele is halt a megaláztatásokba. Katalin ezután Amerikában telepedett le. Az emigrációba kényszerült színésznő az amerikai magyarság egyik emblematikus figurájává vált és a diaszpórában élő magyarok elkötelezett támogatója volt. Hetvenedik születésnapja alkalmából (1980-ban) Magyarországra hívták. Stílszerűen csak egy kalapot küldött maga helyett. 1990-ben a Farkasréti temető 22/1-es parcellájában helyezték örök nyugalomra, nem messze filmbéli partnere, Jávor Pál sírjától.

Benkő Gyula, a Vígszínház színészének nagyszülei Döröskén laktak. Idősebb Benkő Gyula utószülött fiaként, hősi halott apja posztumusz vitézi rend-beli címét örökölte. Rengeteg filmben nyújtott nagyszerű alakítást pl. Egy bolond százat csinál, A koppányi aga testamentuma.

A nyugalmazott levéltáros beszélt még a zsédenyi születésű Horváth Józsefről, akit többek között a Szomszédok című televíziós filmsorozatból ismerhet a nagyközönség. Kossuth-díjas magyar színész, a Budapesti Katona József Színház örökös tagja, az Ólomkatona-díj első kitüntetettje volt. A színház mellett számos nagy sikerű magyar filmnek is szereplője: pl. A beszélő köntös, A legényanya.

Bodor Tibor színész Vasszentmihályon tartotta az esküvőjét. Hogy miért érdekes ez? A 2. világháború utolsó hónapjában sokan menekültek nyugatra a front elől, így tett a színész is a kedvesével, aztán Vasszentmihályon összeházasodtak. Ők voltak az utolsó pár, akit a településen a háború befejezése előtt összeadtak. Bodor Tibort elsősorban szinkronszínészként ismerjük, de mintegy 9000 órányi szépirodalmi anyagot is felolvasott a Hangoskönyvtár számára.

Talán kevesen tudják, de Keres Emil is Szombathelyen született, háza egykor a Plázával szemközti Penny helyén állt. Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, színigazgató. Filmjei pl. Abigél, Tanár úr kérem, stb.