Tavasz a klasszikus zenében - Horváth Imre karnagy előadása Nemesbődön

A zene rendkívül beszédes, érzéseket, hangulatokat, de akár évszakokat vagy ünnepeket is megidézhet a lelkünkben. Horváth Imre pedig olyan elhivatottsággal és szenvedéllyel tud beszélni a komolyzenéről, ami még egy lázadó, éppen punk-rock korszakát élő tinédzsert is arra késztetne, hogy belehallgasson Bach vagy Mozart munkásságába. A nemesbődi előadásra kifejezetten tavaszi dallamokkal készült és a művekkel odavarázsolta a természet megújulását a terembe.

Elsőként Joseph Haydn: Évszakok című oratóriumából a Tavasz kórus megszólalását mutatta be a közönségnek. Hallhattuk: dinamikus és élettel teli dallamokkal idézi meg az osztrák zeneszerző a tavasz közeledtét. A hegedűk és a fuvola kifejező játékában hallhatjuk a madarak csicsergését, a lüktető ritmus pedig élettel tölti meg a zenét, mintha a természet maga táncolna a tavasz eljövetelének örömétől – hangzott el a karnagytól.

Ha évszakok váltakozásáról beszélünk, talán a legtöbbünknek Vivaldi: Négy évszak című hegedűversenye jut először jut eszünkbe. Ezen belül is a Tavasz az egyik legnépszerűbb tétel, amely szintén elhangzott az előadáson, a megszokottól kissé eltérő módon – négyszólamú énekkel egészült ki az eredetileg hegedűkre, csellóra és brácsára komponált zenemű. A dallamokban visszaköszön az ébredő természet lendülete, a fiatal virágoknak és zöldellő mezőknek a vibrálása. A vonósok játékáról itt is a madarak csiripelése juthat eszünkbe, ami a közeledő tavasz egyik jelképe. A cselló mély hangjai pedig a hirtelen záporokat idézik.

A tavasz egy másik jelképe, a virág is számos komolyzenei műben megjelenik, amiről szintén beszélt a karnagy. Jó példa erre Bizet: Carmen című operája, ezen belül a híres Virág Ária. A Carmen középpontjában egy szabad szellemű cigánylány áll, és egy jól nevelt rendőrtiszt, Don José, aki beleszeret a lányba, ezért elengedi, amikor le kellene tartóztatnia: így feláldozza saját szabadságát a lányéért, aki egy virágot dob elé búcsúzóul. Itt hallható az operában a Virág Ária, melyet Simándy József előadásában hallgathattak meg a résztvevők. Don José áriája egészen más üzenetet hordoz, mint a tavaszi zenék bizsergető és pozitív feszültsége: érzelmi viharokat és belső küzdelmeket fejez ki ez a zene − kezdetben nyugodt és finom módon, majd fokozatosan áttér szenvedélyes és drámai hangulatba. A rendőrtiszt belső konfliktusát jelenítik meg a dallamok, ahogy Don José küzd az érzései és a kötelességtudata között – fejtette ki a karnagy.

Végül Horváth Imre a húsvét zenei ábrázolását tárta a közönség elé Bach: János-passiója által. Amint kiemelte: nagyon érdekes, hogyan tudja egy zeneszerző Jézus szenvedését megjeleníteni dallamokon keresztül; ez a mély, elmélkedő jellegű zeneszerzés volt Bach nagy tehetsége. 

− Igazi megtisztulás a Passiót hallgatni, Bach ezzel a művével vállalt részt Jézus terhében − mondta a karnagy. − A zeneszerző munkásságát mindig is áthatotta Isten dicsőítése, nem véletlenül: eredetileg kántor volt és orgonista. Bach János-passiója egy monumentalitásában és érzelmi mélységében is lenyűgöző, zenei eszközökkel mutatja be Jézus szenvedését, halálát és feltámadását. Ez az alkotás az egyik legfontosabb darabja a keresztény zenei kánonnak. 

Horváth Imre zárásként egy részletet is felolvasott a Passió egyik énekének szövegéből: „Urunk, mi Uralkodónk, kinek dicsősége betölti az egész Földet, mutasd meg a Te szenvedésed által, hogy Te – az igaz Isten Fia minden időkben – a legnagyobb megaláztatásban is megdicsőülsz.”