"Aranyló lepkeraj röpül" - Pünkösd napja, húsvét után az ötvenedik

Az ünnep elnevezése az Ószövetség koráig nyúlik vissza. Az ószövetségi pünkösd jelentése és elnevezése az évszázadok során sokat változott: kezdetben a hetek ünnepe volt, aratási ünnep, melynek során az első termést felajánlották Istennek, de később – és Jézus korában már bizonyosan – új értelemmel gazdagodott: a törvényadás és a Sínai-hegyen kötött szövetség emléknapja lett, amely az Egyiptomból való kivonulás után, az ötvenedik napon történt. Azáltal, hogy a Szentlélek azon a napon áradt ki, amelyen az Istentől kapott törvényt ünnepelték, jelzi, hogy az addigi ünnep tartalmát gazdagítja: a törvény már nemcsak kőtáblára van írva, hanem az őt befogadó emberek szívébe is - írja a Magyar Kurír. https://www.magyarkurir.hu/hirek/punkosd-husveti-idoszak-megkoronazasa-139074

Kosztolányi Dezső Pünkösd című versét idézzük: 

Lángszárnyakon röpül felénk a nyár,
az éj meleg s már perzselő a reggel,
bolygunk az éjbe álmodó szemekkel,
s ritkán találunk hűvös árnyra már.

Az ég fakó, az éjjel is rövid,
alig bujik el a nap egy bokorba,
aztán ragyogva, új erőbe forrva
kiszáll s az égre lánguszályt röpít.

A róna várja a hűsfényü holdat,
leng a kalász, vérszínü rózsa lángol,
leszáll a boldogság a másvilágból.

A néma csillagok reánk hajolnak,
és álmodó, fáradt fejünk körül
szines, aranyló lepkeraj röpül.

A pünkösdhöz profán szokások is tartoznak: a tavasz, a május, a megújulás, a párválasztás - az élet - jegyében.

A pünkösdikirály-választásról a középkor óta vannak adataink - olvashato az Arcanumon. A 17. század végén és a 18. század elején a huszárezredekben „májuskirályt” választottak. A közmondás is ismert: „Rövid, mint a pünkösdi királyság.” A többnyire lóversennyel vagy más ügyességi próbával választott pünkösdi király hatalma egy évig tartott. A múlt századi szokásgyűjtemény részletesen közöl egy lovasversennyel történő pünkösdi királyválasztást a Dunántúlról. A győztest és lovát virágokkal és szomorúfűzágakkal borították be. „Egy évig azután őt nevezik pünkösdi királynak. Nem kell pedig hinni, hogy ez csak valami üres czím. Járnak emellé hatalmas kiváltságok. A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos, minden kocsmában ingyen rovása van, amit elfogyaszt, fizeti a község, lovát, marháját tartoznak a társai őrizni, s ha netán valami apró vétséget követne el, azért testi büntetéssel nem illetik. Ilyen nagy úr a pünkösdi király egy álló évig” (Réső Ensel 1867: 217).